Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1943

1943. október - Oldalszámok - m01_20

— 20 ­sekbői tudom, hogy mennyi felületesség és felelőtlenség van ezen a téren. Legyen mindenki őszinte a munka végzésében és a róla való számadásban. Isten tudja, hogy mit teszünk és mit nem és aki hamis adatokat szolgáltat, legyen tisztában azzal, hogy a Szentlelket akarja megcsalni (Ap. Csel. 5:3). Inkább jelentsen kevesebbet, de az legyen igaz, és őszinte. Csak így tudjuk meg a hiányokat és lesz módunk segítséget nyújtani a még hiányzó missziói munka megismertetésére és elindítására. A missziói előadó és az esperes urak és csekélységem nemcsak ellenőrzői és számonkérő tényezői vagyunk a missziói munká­nak, hanem irányt adó, segíteni kész testvérei is küszködő lelkipásztor atyánkfiainak, hogy eredményesen szolgálhassanak ezen a téren is. Jó segédeszköz a már egy egész kis könvytárt kitevő Belmissziói Útmutató. Vegyük elő a régieket is, nagyon sok jó anyag áll rendelkezésre. Azok emelnek legtöbb panaszt a Belmissziói Útmutató ellen, akik nem használják. A most meginduló munkaévben megköveteljük minden lel­kipásztortól a női munka megindítását, a Nőszövetségek meg­szervezését egyházközségekben, egyházmegyéken és ezek ki­épülésével az egyházkerületen. Volt alkalmam látni Erdélyben és tapasztalni negyed századon át, mint gyakorló lelkipásztor, hogy a leghűségesebb munkatársaink a nők közül kerülnek ki, ők azok az Áronok és Hurok, akik tartják a mi lankadó kezein­ket, hogy Istené legyen ebben az országban a győzelem. Egy­házkerületünk statisztikai adatai szerint 142 egyházközségben működik Nőegyesület, tehát majdnem az egyházközségek felé­ben. Nem lekicsinylendő ez a szám, csak az a kérdés, hogy min­denütt folyik-e munka, ahol egyesület van. Miről van szó? Egyelőre a legalsóbb tagozaton .a nők rendszeres összetartái­sáról, éspedig bibliaóra keretében. Minden egyházközségben tartsanak a legalkalmasabb időben rendszeresen bibliaórát a nők számára, hogy kialakuljon aza bizonyos mag, melyről Isten Igéje tesz említést. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy éven­ként egyszer gyűjtsenek asszonyaink és leányaink szegény gyer­mekek felruházására, még azzal sem N hogy a téli hónapokban gondoskodjunk az iskolától messze lakó szegény sorsú gyerme­kek étkezéséről, az egy szükséges dolog megismertetésére "kei! törekedni.. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a Máriák leülnek az l'Jr Jézus Krisztus lábaihoz és hallgatják^ az Ő tanítását/. Hogy ez az egyes gyülekezetekben miként történjék, arra nézve tájékoztatást nyújt, a minden lelkészi hivatalhoz megküldött, de a Bethlen nyomdában még mindig raktáron levő konventi »Utasítás« és Belmissziói Útmutató 1935—36. évi kötete (119—

Next

/
Oldalképek
Tartalom