Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1943

1943. október - Oldalszámok - m01_13

— Í3 íyének III. és IV. részletét. Nagy megnyugvást váltott ki a kántori és a tanítói javadalom szétválasztása. Ha itt-ott méltán elégedetlenség támadt is a 3230 1943. M. E. számú rendelet végrehajtása során a kántori és a tanítói javadalom szétválasztása körül, általában el kell ismerni, hogy ezzel a rendelkezéssel kántortanítóink méltányos és jogos igénye nyert kielégítést. A végzett többletmunkáért a külön kántori díjazás megállapítása újra kívánatossá teszi a kántortanítói állást 's egyházközségeink nem jutnak abba a helyzetbe, melyben voltak a múltban, mikor nehéz volt kántortanítót kapni. Eddig 279 állásnál történt meg a javadalom szétválasztása, melyet a rendelet véglegesnek mond, azaz ellene jogorvoslatnak nincsen helye. Ez azonban nem jelenti azt, ha valahol tévedés történt, nem kérheti az illető tanító, vagy egyházközség az újrafelvételi a díjlevél és javadalmi jegyzőkönyv alapján, megfelelő indokolással. Mindezekért őszinte köszönet és elismerés illeti dr. Szinnyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter, fáji Fáy István m. kir. titkos tanácsos államtitkár, Bernáth Géza osztályfőnök és dr. Jeszenszky Sándor miniszteri osztályfőnök urakat, akik mindig a legnagyobb megértést és szeretetet tanúsították kéréseink és felterjesztéseink iránt. Tisztelettel kérem a főtiszteletű közgyűlést köszönetének és hálájának jegyzőkönyvi kivonatban való kifejezésére. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 33.500 1943. II. ü. o. szám alatt a lelkipásztorok részére a m. kir. pénzügyminiszter úrral egyetértően a 9890/1943. szám alatt kiadott rendelet szerint 1943. évi július hó 1-től kezdődően kiutalta a felemelt jövedelem-kiegészítő államsegélyt, korpótlékot és családi pótlékot úgy, amint azt a Dunántúli Protestáns Lap szeptember 26-iki 39. számában 4051/1943. szám alatt közzétettem. Sajnálatos az ügyben az, hogy lelkipásztoraink még e sorok írásakor sem jutottak hozzá felemelt illetményeikhez, amit a köztisztviselők már három hónappal ezelőtt megkaptak. Szeptember hó közepén személyesen érdeklődtem a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban ezek folyósítása iránt és megsürgettem azt a lelkészi kar nehéz helyzetére és hazafias szolgálatára utalással. ígéretet kaptam, hogy az utalványozás rövidesen megtörténik. A másik nem kevésbbé sajnálatos dolog az, hogy a m. kir. kormány a lelkipásztorok államsegélyeit nem emelte olyan mértékben, mint a magánalkalmazottak illetményeinek emelését engedélyezte. Egyetemes Konventünk Elnökségi Tanácsa még augusztus hó 27. napján tartott ülésében felírt a VK miniszter úrhoz, hogy a lelkipásztorok fizetéskiegészítő államsegélyének