Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1936

1936. október - Oldalszámok - 5

igazgatod elménket és annak gondolatait és minden ítéletét, — ez a mi mostani összejövetelünk és munkánk nem lesz hiábavaló, hanem lesz a mi anyaszentegyházunk hegyen épített vátos, minden gyülekezetünk erős bástya, minden intézményünk megannyi világító torony és a sötét napok, nehéz idők jobbrafordulnak és mi örülünk és örvendezünk Tebenned, megtartó erős Istenünkben. — Szent Fiad, az Úr Jézus nevében kérünk, hallgass meg minket, segíts meg és áldj meg minket. Amen. Tudomásul feljegyeztetik. 2. Dr. Balogh Jenő egyházkerületi főgondnok úr nagyértékű, mély hitből fakadó, egyházi és nemzeti életünk homloktérben álló kérdéseit felölelő beszéddel a közgyűlést megnyitotta. A közgyűlés a megnyitó beszédnek jegyzőkönyvbe való felvételét elrendelte. A megnyitó beszéd szövege ez: Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés! A Nádasdy-Zrinyi-Frangepán-féle összeesküvést, illetőleg az akkori osztrák kormány által 1671 körül tett intézkedéseket követő másfél évtized sokszor gyászos történetünknek egyik szomorú korszaka volt. Az üldözések, kivégzések, gályarabság sorban következtek. Mikor a keresztyénség nagy nemzeti célra egyesült, Budavár visszavívásának történelmi eseménye fénysugárt vetett e gyászos kornak végére. A 250. évforduló alkalmával Egyetemes Konventünk elnökségének intézkedésére f. évi szeptember 2-án a Kálvin-téri templomban hálaadó imádsággal borultunk le a Mindenható előtt, mert ebben a történelmi eseményben is a Gondviselés kegyelmének jelét látjuk. Az országos ünnepségek alatt mi magyar reformátusok is hálával gondoltunk külföldi hatalmaknak és ezek közt XI. Ince pápának hathatós és eredményes segítségere, de nem feledkeztünk meg sem azokról a magyar vitézekről, akik az ostromnál vérüket ontották, sem azokról a nagy magyarokról, akik az ország felszabadítását már korábban sürgették és szolgálták. Kiemelkedik közülök Zrinyi Miklós alakja. Ő a költő, a hadtudományi iró, a törzsökös magyar államférfi és a hadvezér tehetségeit és tulajdonságait egyesítette magában. Habár családja horvát származású volt, Zrinyi teljesen magyar nemzeti politikát folytatott. Életének főcéljául tekintette: visszaállítani a Hunyadi Mátyás-korabeli Magyarországnak régi hatalmát.

1 Evégből kívánta felszabadítani az országot és a 150 éves hódoltságnak egész területéről kiűzni a törököt. 1 Ezt a törekvését meggyőzően kimutatja Négyesy László a Zrinyi költői műveihez írt bevezetésben, I. köt. 14. és köv. lap.