Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1936
1936. október - Oldalszámok - 4
a veszprémi egyházmegyéből: Szűcs József esperes, Csajághy Károly egyházmegyei gondnok, Somogyi Zoltán, Szilassy Sándor lelkészi-, dr. Horváth Lajos világi képviselők; dr. Molnár Imre egyházkerületi-, vitéz dr. Juhász Jenő központi ügyész, dr. Adorján Gyula főiskolai ügyész; Faragó János középiskolai felügyelő; Molnár Imre gazdasági szakértő; a tanintézetek részéről: Dr. Tóth Lajos, Fejes Zsigmond, dr. Bene Kálmán, Ritoók István és Varga Gyula; í az egyházkerületi tanítóképviselők köziil: Császár Ede, vitéz Szalóky Lajos, Zsemlye Gyula; Fekete József könyvelő és Fazekas Mihály püspöki titkár. Mely alkalommal: 1. Medgyasszay Vince püspök űr igeolvasása után mélyen biblikus imádságban kért áldást a gyűlés munkájára és ajánlotta Isten oltalmába anyaszentegyházunkat. Imádsága a következő volt: A nehéz idők komolyságának átérzésével, de aggodalom és félelem nélkül, mert Benned bízó erős hittel jöttünk össze, mi Urunk Istenünk, ki ott ülsz a te szentségednek trónján a mennyekben és a te kegyelmednek és szeretetednek atyai székén, a földön a Jézus Krisztusban megváltott és fiákká lett gyermekidnek szívében. — A föld népei összejöhetnek és tanácsot tarthatnak ellened és a te Fiad ellen, az ős kígyó emelgetheti megtaposott fejét, nemzetek zajonghatnak, országok mozoghatnak: mi a te kegyelmedről elmélkedünk, mert ellenségeid elvesznek és elszélednek, mint a hamisságot cselekedők, az igaz pedig virágzik, mint a pálmafa és növekedik, mint a cédrus. — Mi sem vagyunk igazak, mert minket is megrontott a bűn, de törekszünk az igazságra ama Lélek által, ki maga a világosság és nemcsak megalapította a te Egyszülötted földi anyaszentegyházát, hanem mind eddig fenn is tartotta és meg is őrzi és tökéletességre is viszi, hogy diadalmat vegyen széles e világon és Isten legyen itt minden mindenekben. — Légy áldott a te anyaszentegyházadért s azért is, hogy tettél minket abban kicsinyekké, de hivekké és szolgákká, hogy a te nevedben munkálkodván, a mi erőtelenségünkben láttassék meg és dicsőíttessék a te csodálatos erőd és végtelen szereteted. — Most is a te anyaszentegyházad dolgaiban óhajtunk foglalatoskodni, annak fennmaradásán, előre menetelén, virágzásán, tökéletesedésén munkálkodni Te előtted. Több hittel, mint tudással, több bizalommal, mint bölcseséggel, több alázatossággal, mint erővel: de ha Te vezetsz, nem tévelyedünk el, ha Te fogod kezünket, nem tántorodunk meg és el sem esünk, ha Te