Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1933

1933. április - Oldalszámok - 2_2

— 2 — nép politikai és vallási szabadságáért s ezt a harcot sikerült neki győzelmesen megindítani és a 80 éves háborúban a németalföldi nép azokon a nyomokon, amelyeket Oraniai Vilmos jelölt ki számára, kivivta teljes állami és vallási függetlenségét. Apológiájában, amelyben az ellene II. Fülöp által emelt vádak ellen védekezik, irodalmilag is nagynak mutatkozik, de még nagyobb annak a szellemnek megteremtésében, amely azóta Németalföld uralkodó szelleme lett: a segélyre szorultak önzetlen támogatásában és erős református vallásos meggyőződése mellett a más vallásuakkal szemben türelem gyakorlásában. Ez a szellem virágoztatta fel Németalföldet s tette a XVII. században Európa első hatalmasságává, melynek kegyét és támogatását a többi hatalmak keresve keresték. Ez a szellem uralkodott Németalföldön és uralkodik ma is és ennek a szellemnek áldó hatását érezték gyermekeink ezrei és érezte országunk, érezte közelebbről egyházkerületünk és pápai főiskolánk is, melynek 400 éves jubileumán ez a szellem indította részvételre Hollandia felséges királynőjét, az Oraniai ház fenkölt lelkű leszármazottját. Hódoljunk ennek a szellemnek most, amikor a holland nép a nagy »Hallgató«, »a haza atyja« születésének 400 éves, halálának 350 éves évfordulójáról emlékezik meg s adózzunk kegyelettel a nagy nemzeti s vallási hős emlékének. , Mult évi közgyűlésünk óta lefolyt eszten1* ílcUcUOZciSOK. i"i i » / is ti i i ' i ~ i i dobén boseges aratasa volt a halainak, mely nemcsak egyházunk, hanem nemzetünk életében is olyan nagyokat ragadott ki az élők sorából, akiknek elvesztése szinte pótolhatatlannak látszik. Ezek sorában elsőül említsük fel gróf Apponyi Albertet, aki patriarchiai kort ért, de Isten különös kegyelméből még megsokasodott esztendei végén is teljes testi és szellemi frisseséggel volt megáldva, hogy hazánkban és külföldön egyaránt a legnagyobb csudálat tárgya volt az a páratlan szónoki készség, amellyel megtépett hazánk ügyét a genfi nagy nemzetközi tanácson képviselte. Nem a mi tisztünk, hogy gróf Apponyi Albert érdemeit külön felsoroljuk, de nekünk is kötelességünk, hogy hazánk e nagy fiát, kinek elvesztése egyike a legnagyobb csapásoknak, amelyek nemzetünket érhették, őszinte kegyelettel megsirassuk s emlékének hódolattal áldozzunk. A másik nagy gyászunk gróf Klebelsberg Kunó volt vallásés közoktatásügyi miniszter elvesztése, kit aránylag fiatalon szólított el az élők sorából a halál. A boldogult nagy alkotásai a magyar kultúra fejlődésében rendkívül fontosságúak s népoktatásunk terén épúgy, mint közép- és felsőoktatásunk terén nagy lépésekkel vitték előbbre nemzetünk közművelődését. Dunántúli egyházkerületünk is érezte nagy koncepcióinak áldását s