Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1928

1928. szeptember - Oldalszámok - 2_m01_27

— 27 — az a körülmény, hogy a pápai állami tanítóképzőben az utóbbi időben egyre kevesebb számmal jelentkeztek illetve vétettek fel református vallású növendékek úgy, hogy nem láttam egyházkerületünk tanítói sucrescentiáját biztosítva. A súlyos anyagi helyzet, amelyben a taníttató szülők vaunak, lehetetlenné tette ez évben több olyan szülőnek, akinek fia a tanítóképzőintézetbe nem teljes kedvezménnyel vétetett fel, ennek a félkedvezménynek igénybe vételét s kénytelen volt inkább lemondani arról, hogy fiát a tanítóképző-intézetbe vigye, mintsem hogy magára vállalja a nyújtott kedvezmény dacára is a taníttatásnak súlyos terheit. Egyházkerületünk a pápai állami tanítóképző-intézet felállításakor 4000 korona évi segélyt ajánlott fel szegénysorsu református növendékek segélyezésére, ez a felajánlott segély azonban az alapok megsemmisülése folytán semmire devalválódott s egyházkerületünk már évek óta semmivel sem segélyezi a pápai állami tanítóképzőbe járó református növendékeket. A létszám aggasztó csökkenése arra indított, hogy főgondnok úr őnagyméltóságával egyetértőleg az elemi iskolai könyvek jövödelmének terhére 2000 pengő felvételét rendeljem el az egyházkerület pénztári alapjának költségvetésébe, hogy így a taníttató szülők terhén könnyíthessünk s a ref. növendékek megfelelő számát biztosíthassuk. Tisztelettel kérem a Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlést, hogy ezt az intézkedésemet tudomásul venni s egyben dr. Óváry Ferenc felsőházi tag úrnak, ki kérésemre e cimen tett régi alapítványát megújította s azt az egyházkerület pénztárába be is fizette, köszönetet nyilvánítani szíveskedjék. Középfokú oktatásunk a pápai és csurgói gimnáziumokban és a pápai nőnevelő-intézet polgári iskolájában és tanítónőképző-intézetében ez évben is zavartalanul folyt s az eredmény mindenütt teljesen kielégítőnek, sőt nagyon szépnek mondható. Püspöki jelentésemnek a változásokról szóló részében már megemlékeztem arról, hogy Faragó János főigazgató urat a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr, miután két éven át őt sikerült még aktiv működésben megtartanunk, nyugdíjazta s folyó évi szeptember hó elsejével megszakad az a közvetlen kapcsolat, mely őt több mint negyed századon át intézetünkhöz kötötte. Az igazgatói állás betöltésére vonatkozólag az igazgató-tanács a napirend során teszi meg javaslatát. Részemről itt e helyen is köszönetet mondok azért az odaadó ügybuzgóságért, melylyel Faragó János pápai gimnáziumunk ügyeit intézte, kifejezést adva annak a reménynek, hogy a püspöki jelentésem más helyén javasolt módon sikerülni fog őt továbbra is oktatásunk kötelékében megtartani. A magyar cserkészmozgalomban tevékenykedő tanárok munkásságáért a kultuszminiszter úr elismerő oklevél megküldésével kívánta kifejezésre juttatni elismerését s úgy pápai, mint csurgói gimnáziumunk cserkészparancsnokának, Horváth Endrének és Écsi Ö. Istvánnak ily módon fejezte ki a maga elismerését és köszönetét. Tisztelettel kérem a Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlést, hogy a maga részéről is fejezze ki el-