Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1920, 1921

1920. szeptember - Püspöki jelentés

— 30 — hogy azokat följebb emelni már nem tartom célszerűnek, mert nem minden alap nélkül lehet tartani attól, hogy az az intézet elnéptelenedését vonná maga után. Amennyire lehetett, megszorítottuk az élelmezést is, azonban van bizonyos határ, amelyen túl menni nem szabad, mert ezzel nemcsak a növendékek testi fejlődését akadályoznék, de a jövő generáció elcsenevészülését is okoznók, tehát helyrehozhatatlanul káros intézkedést tennénk. Ha azon az úton, amelyen a szükséges előkészítést már megtettem, le tudjuk küzdeni az előttünk tornyosuló akadályokat, akkor aggodalomra nem lesz semmi ok, akkor könnyűszerrel kilábolunk a bajokból. De ezt biztos alapnak tekinteni nem lehet. Más expediensről kell tehát gondoskodnunk. Erre indít az a sajnálatos tény is, hogy az 1920—21. évi költségvetési előirányzat jelentékeny hiányt mutat a kerületi, főiskolai és nőnevelő-intézeti alapoknál. Mérlegeltem a gazdasági tanácsnak, amint látom, a számvevő úr által is támogatott javaslatát. Meghánytam-vetettem magamban a kérdésnek minden részletét, mert a mostani nyomorúságos állapotoknak minden törekvésünkre zsibbasztó hatását nálam senki sem érzi kínosabban, de más eredményre jutni nem tudtam, mint amit az írás is nagy bölcsen hangoztat: Ember! segíts magadon, az Isten is megsegít! Legyen szabad tehát a következő javaslatok elfogadására kérhetnem a főtiszt, közgyűlést: 1. A tandíjat a polgári leányiskolában és a főgimnáziumban kegyeskedjék 50%-kal emelni; 2. a letétben kezelt 300.000 koronás nagy milleniumi alapítványi tőkét méltóztassék a főiskolai pénztárba a tőkék közé áthelyezni, ez összegeknek 14883 K 50 f előző évi kamatával együtt, mely utóbbi folyó szükségletekre lesz fordítandó; 3. kegyeskedjék a közalapi járulék 25-szörösét főiskolai s központi járulék cimen, még pedig a barsi s komáromi egyházmegyékre is kötelezően, megállapítani, az egyházmegyei pénztárakat ez összeg beszedésére felhívni, a gyülekezeteket pedig utasítani, hogy ez összeget költségvetésükbe állítsák be és szedjék is be. Mivel vagyonát védeni s megtartani mindig a tulajdonosnak kötelessége elsősorban: azt hiszem, hogy a rendkívüli viszonyok következtében szükségessé vált rendelkezés végrehajtása nem fog nehézségbe ütközni.