Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1913

1913. április - Oldalszámok - 30

- 30 a még életemből hátralevő rövid időig is, tartsák meg számomra irántam eddig tanusitott és soha eléggé meg nem hálálható s nagybecsű jóindulataikat. A kegyelmes jó Isten testi és lelki minden áldásait igaz szivvel kivánom és kérem midnyájunkra. A tanintézetek s főiskolai igazgató-tanács nevében dr. Beöthy Zsolt főiskolai világi gondnok ur a következő szavakkal üdvözölte elnöktársát: A tiszteletnek és szeretetnek az az öröme, amely ma leikünket eltölti, nemcsak a te családodnak, egyházadnak, egyházmegyédnek, a mi egyháykerületünknek öröme, hanem elsősorban és leginkább kerületünk azon közoktatási intézményeinek, amelyeknek élén állsz, amelyek igazgató-tanácsának, a főiskolának és nönevelő-intézetnek legszívélyesebb és legmelegebb üdvözletét óhajtom tolmácsolni. Az alkalom, amelyből üdvözlünk, az, hogy félszázados hü, buzgó, sikeres munkád után ime Istennek áldó kegyelméből eljutottál a patriarchai kor küszöbére. Istennek kegyelmét emiitettem. Azt hiszem, ez az isteni kegyelem az, ami lelki és testi erődet megtartotta. Ez az isteni kegyelem nemcsak a Te életednek áldása, hanem áldása a vallásos, az erkölcsi, a közművelődési élet széles köreinek, mindazoknak a köröknek, amelyeket Te a te nagy és törhetetlen erőddel félszázadon át vezettél. Patriarchai kort emiitettem. Téged nemcsak azok között a patriarchák között látunk, akik egy elkövetkezendő jobb világot jövendöltek, hanem látunk azoknak a patriarcháknak a sorában, akik ezt a jobb világot, ennek elkövetkezését emberi és nemzeti értelemben eszüknek, szivüknek és kezüknek munkájával buzgón előkészítették. Amint lelkészi munkádat a régi kalturának megszentelt emlékei között teljesíted és hirdeted egy újnak az elkövetkezését ott Bregetio emlékei között, épugy a közoktatás körében folytatott áldásos tevékenységed védi és ápolja azt a nemes értelemben felfogott protestáns szellemet, amely összekötő és kibékítő mult és jövö között, azt a szellemet, amely a jövő kedvéért nem feledkezik meg a múltról és a múltnak kedvéért nem tagadja meg a jövőt. Ezt a szellemet ápoltad Te mindenkor lelkipásztori és tanügyi téren folytatott munkásságoddal; vezető, gondviselő és alkotó munkássággal; a munkának a szeretetével, egyszersmind a szeretet munkájával. — Engedd meg, hogy ezek után a főgimnázium tanári