Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1912

1912. szeptember - Oldalszámok - 260

FÜGGELÉK. Ima. Az egyházkerületi közgyűlés megnyitása alkalmával mondotta dr. Antal Gábor püspök. Végtelen bölcsességü és jóságú Isten, szerető édes Atyánk az Ur Jézus Krisztusban! Gyarlóságunk érzetében magunkat megalázva közeledünk Hozzád lélekben, mert tudjuk, hogy te tiszta tökéletesség, tiszta igazság és végetlen szeretet vagy, aki érdemetlen voltunk daczára is gondviseléseddel és végtelen jóságoddal őrködöl felettünk, vezérled a világ kormányzását és intézed népek, nemzetek, valamint gyarló földi gyermekeid sorsát. Csak annak tudata adhat megnyugvást a mi lelkünknek, hogy sorsunk a te kezedben, édes mennyei Atyánk kezében a legjobb helyen van. Oh! hányszor látjuk ugyanis meglepetve, hogy mily erőtelen és gyarló a mi emberi értelmünk a dolgok valódi állásának helyes megítélésében! Oh! mily sokszor kell megdöbbennünk azon, hogy az emberi rövidlátás és önzés, a fékezhetetlen szenvedély vagy a rosszakarat mennyi veszedelmet zúdit ugy egyesekre, mint az egész emberi társaságra, és ezen gyarlóságokon megtörik legtöbbször minden jóakarat és tehetetlenné válik minden emberi bölcsesség és előrelátás. Jó Atyánk, Istenünk! nagy megnyugtatására szolgál a mi szivünknek, hogy az élet ilyen tomboló viharai között Te hozzád folyamodhatunk, mint hitünk erős kősziklájához, akihez támaszkodva szilárdan megállhatunk s minden ingadozás nélkül teljesíthetjük azt a sokszor nehéz feladatot és erkölcsi kötelességet, amelyet nekünk kijelöltél a Te örök bölcsességed és végzésed szerint. Azért, Atyánk ! hálával ismerve el a te jóságodat és alázattal a