Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1912

1912. szeptember - Oldalszámok - 259

— 259 — tartott ülésében Nagy Béla és társainak Bacsa Lajos szódói lelkész ellen beadott panaszukat, az egyházmegyei ügyész fellebbezésére tárgyalás alá vévén, a fellebbezést elutasította. Indokolás: Jóllehet panaszlott lelkésznek a parókhia jogához való túlmerev ragaszkodása jelen esetben a pastorális prudenita szempontjából nem helyeselhető s Nagy Béla panaszosnak lelkészhez 1911 szeptember 12-én irt és „kihívóan sértő hangúnak" minősített, voltaképen pedig a körülmények szerint kifogástalanul udvarias levele által egyáltalában nem indokolható: panaszlottat az V. t.-cz. 34. §. A) 3. pontja szerinti fegyelmi vétség és annak következményei alól fel kellett menteni, mert: a helyi lelkésznek a temetési szertartás végzése nemcsak kötelessége, hanem személyes joga is. (I. t.-cz. 143. §. f. és 140. §.) Ha lelkész e jogáról önként lemondani nem akar, az fegyelmi vétségnek annál kevésbbé minősíthető, mert aki a szertartást nem a helyi lelkészszel akarja végeztetni, módjában áll kiküldöttet kérni az esperestől, ki az indokolt kérelem teljesítését bizonyára nem tagadja meg. (I. t.-cz. 140. §.) A Szabó Zsigmond sárói lelkész és Szarka Zsigmond szódói énekvezér ellen emelt s az I. fokú biróság által elutasított és ide megfellebbezett ügyészi vád az egyházi törvény I. t.-cz. 140., illetve 133. §-ai szerint tárgytalan. A jegyzőkönyv felolvastatván, hitelesíttetett. Pápa, 1912 szeptember 26. Jegyzette Czike Lajos Dr. Thury Etele egyházi elnök. egyházker. aljegyző. Tisza István világi elnök. 17*