Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1910

1910. szeptember - Oldalszámok - 6

— 6 -kozó kisérletek. Talán már ezek miatt is megelégedhetünk Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés a magunk meggyőződésének, a magunk igazságának egyszerű kijelentésével. De ha én most azzal a kéréssel fordulok a Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűléshez, hogy tényleg minden továbbmenő akcziótól tekintsünk el ebben a kérdésben és hogy se magunk továbbmenő lépéseket ne füzzünk ehhez a sajnálatos inczidenshez, sem az államkormányhoz ilyen irányban semminemű felszólítást ne intézzünk, ugy ennek döntő oka, hogy mi itt nem valamely gyakorlati cselekedettel, nem valamelyik olyan rendszabálylyal állunk szemben, amely a gyakorlati élet terén bármely tekintetben sértené jogainkat, vagy beleavatkoznék a mi jogos cselekvési- és hatáskörünkbe, hanem egy elméleti kijelentéssel, amely elméleti kijelentéssel szemben, bármennyire téves, bármennyire sajnálatraméltó és méltatlan legyen is, nézetem szerint nem a közhatóság rendszabályaira, hanem az igazság fegyvereire van szükség. És, Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés, hozzáteszek még egyet. Ilyen kijelentések igenis bánthatnak bennünket, mert fellázíthatják a bennünk élő igazságszeretetet és a nagy őseink nemes emlékezetéhez való ragaszkodást, de nem veszélyeztethetnek, nem károsíthatnak bennünket. Ha ellensége volnék a római katholikus egyháznak, örömmel látnám azt, hogy ilyen kijelentések történnek az egyház illetékes vezetősége részéről, mert aki ilyen kijelentéseket tesz, csak saját magát sebezheti meg és csak azt érheti el a római katholikus egyház, hogy ha ezen a végzetes téren halad tovább, elfordul tőle valláskülönbség nélkül a felvilágosodott, a helyesen és nemesen gondolkodó emberiség általános közhangulata. Hát mondom, ha ellenségük volnék, örömmel látnám ezt a jelenséget, de én nem vagyok ellensége a katholikus egyháznak, ellenkezőleg, én a katholikus egyházban egy nemes szövetségest szeretnék látni, aki a maga híveinek köreiben a saját igazságai, vagy a saját elvei alapján, de analóg munkát végez azzal, amit nekünk kell végeznünk: a vallás-erkölcsi gondozásnak, a hivek lelki békéje, lelki nyugalma, erkölcsi tisztasága megóvásának nemes munkáját. Bárminő tévedések történhetnek, bárminő visszatetsző jelenségekkel találkozunk, én nem akarom szem elől téveszteni, hogy ez lehet véges emberek gyarlósága, véges emberek túlbuzgalma, de az az