Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1898

1898. március - Oldalszámok - 56

— 56 tetésére semmi intézkedést nem tett és Begedy Lajos lelkész ellen a fegyelmi eljárás folyamatba tételét nem szorgalmazta. A vizsgálati iratokból valónak bizonyult azon tény is, hogy panaszlottnak mint esperesnek tudomása volt arról, miszerint a gyöngyös-melléki ev. ref. egyházközség elöljárósága a lelkészlaképités tárgyában Kovács Andor vállalkozóval 1358 frt 72 krban megszerződött, tudomása volt arról, hogy ezen szerződést és költségvetést a nevezett egyházközség közgyűlése nem tárgyalta s felsőbb egyházi hatósági jóváhagyás végett felterjesztve nem volt, még sem akadályozta meg az egyházközség közgyűlése által el sem határozott építkezés megkezdését, A vizsgálati iratok között VIII. számmal megjelölt füzet 15, 16, 18, 19, 20. lapjain foglaltakból megállapítható, hogy a gyöngyös-melléki ev. ref. egyház presbyteriuma a lelkészlak átalakítására nézve Kovács Andorral mint fővállalkozóval szerződött és hogy Achert Károly és Turi Dániel asztalosok az asztalos és lakatos munkákat ettől mint fővállalkozótól vállalták el; következéskép ugy ezen alvállalkazókat, mint az épülethez anyagokat kiszolgáltató Schőn testvérek, Ocsodal és Schreiber Rudolf kereskedőket a gyöngyös-melléki ev. ref. egyház ellen követelési jog nem illethette meg; mégis panaszlott mint esperes, bár az egyház ellen indított perekről a vizsgálati iratok szerint kellő időben tudomással birt, a gyöngyös-melléki egyháznak a vele szemben jogtalan keresetek ellenében inegvédelmeztetésére, — s a mikor — valószínűleg védelem hiányából marasztalva lett, a végrehajtás megelőzésére semmi intézkedést nem tett. Az iratcsomóban VI. számmal jelölt számvevői jelentésből és ennek mellékletét képező számadásból megállapítható, hogy a gyöngyös-melléki ev. ref. egyháznak a gyöngyös-melléki 61. sz. tjkvben -f- 334 hsz. sz. a. felvett ingatlanára nézve a szigetvári kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság 2658/96. tkv. sz. árverési hirdetményével elrendelt árverés foganatosítása idején 1897. jan. 30-án és ezt megelőzőleg már 2'/

2 éven át nála hevert a régi paplak eladási árából 359 frt maradvány, a melyből az árvereztető Schőn testvéreknek az árverési költségekkel együtt 277 frt 29 krt tevő s az összes építési költségekből egyedül fizetetlen volt hátralék követelését az árverés megtartása előtt kifizetnie módjábau állott,