Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1896

1896. szeptember - Oldalszámok - m01_108

CVIII evangéliomi hit. A reformátorok közt emlitendo még Kapui/ Mihály kapuvári pap (1547) és Töke Ferencz nevei. Ma is fennálló egyházaink közül Kádárta 1535, Enying 1540, Csoór 1542, FelsőÖrs 1542. Kenese 1544, Szent-Király-Szabadja 1545, Lepsény 1560 évtől számitják keletkezésüket, melyek mind a török hódoltságban voltak, Magyar-Óváron Huszár Gál 1554. elején kezdte hirdetni az igét. Yalószinü, hogy előbb Mátyus földén vagy Csallóközben szolgált, honnan Oláh Miklós űzte el. Óváron kivül azonban a szomszéd Mosony mezővárosbsn ós Káinok községben is végzett lelkészi teendőket s a környéken lakó uraknál és nemeseknél is gyakran megfordult: hirdette az evangeliomot és kiszolgáltatta az urvaesoráját. Reformátori buzgó munkálkodását egész Győrig kiterjesztette, hol a várőrség tisztjeinek felhivására többször megjelent és hirdette az evangéliumot. 1560-ban elment a dunántuli vidékről, ez év nyarán már Kassán volt. Felső-rnagyarország ezen neves városa, majd Debreczen, Révkomárom, Nagyszombat, Komjáti hiven jelzik apostoli buzgalmának sikereit, mert áldott emlékezetet hagyott hátra mindenütt. Utoljára emiitett tartózkodási helyéről 1574 körül ismét ezen dunántuli vidékre, Pápára vonult, hol 1575. okt. 23-án pestisben meghalt. A kádártai anyakönyvi feljegyzésben emiitett Mihály pap, értekező szerint, Sztárai Mihály lehetett. Ennek 1560-ban Saskón nyoma veszett; 1570., 1574-ben pápai pap volt. Nem lehetetlen, hogy az Aquincumot Sabariával összekötő római ut mellett fekvő Kádártán — Dévai egykori tartózkodása helyén — a Pápára készülő Sztárai megállapodott. Ha 1565. körül ment Pápára s ettől visszafelé 1560-ig semmi nyoma sincs tartózkodási helyének: valószinüleg ő lesz az a Mihály pap, kinek emlékét Kádártán a hálás hagyomány fentartotta. Az értekezlet igaz elismerését és szives köszönetét fejezi ki a bennünket oly közelről érdeklő szakavatott értekezésért. Az értekezésnek az értekezleti jkv. kapcsán az egykázkerületi közgyűlés jkvében való kinyomatására inditvány tétetettt. Mivel azonban alapszabály készítése előtt állott az értekezlet, a mely alapszabályban van helyén intézkedni a felől, hogy az értekezések hol nyomattassanak ki, a kerületi jegyzőkönyben-e, a névtárban-e, vagy önálló füzetben: azért ez az inditvány egyelőre, a