Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1896

1896. március - Oldalszámok - 12

— 12 — tanúsított eljárásukkal alá ne ássák, tönkre ne tegyék, mert ennek egész életükre sajnos kihatása van. Ha azonban a lelkészektől megkívánjuk a szellemi és er­kölcsi kiváló tulajdonokat, ha megkívánjuk, hogy életmódjuk­ban, maguk viseletében a társadalmi élet követelményeinek megfeleljenek: elutasithatlan követelmény e kívánalom ellené­ben, hogy az egyház ós az állam az ő lét-fenntartásuk biz­tosításáról kellőleg gondoskodjék, más szóval, hogy fizetésük állásuk igényeihez mérten emeltessék. Mert kétségtelen tény, hogy a magyar reformált lelkészek mai anyagi helyzete, ke­vés kivétellel, elszomorító. Jól tudom én azt, hogy magyar reformált egyházunk éle­tének virágzása nem egyedül a lelkészek anyagi jólétének emelkedésétől függ, mert ha igy volna, akkor dicső elődeink a sokkal kedvezőbb anyagi viszonyokkal rendelkező anya­egyházból soha ki nem léptek volna. De előttük minden földi javaknál nagyobb kincs volt a lelkiismeretszabadság, a mely­nek hiányát sem az egyes egyén jogkörében, sem az emberi­ség közművelődése terén semmiféle anyagi előny ki nem pó­tolhatja. De azt is tudom, hogy a szellemi ós erkölcsi javak birtoka mellett, a gyakorlati életnek, a családnak, a társa­dalmi érintkezésnek szinte megvannak csaknem elutasithatlan követelményei, a melyeknek kielégítésére anyagi eszközök kí­vántatnak. A magyar reformált egyház lelkészeinek is meg kell adni az eszközöket arra, hogy nélkülözés és örökös ag­gasztó gond nélkül élhessenek magasztos hivatásuknak, hogy családtagjaik tisztességes neveléséről gondoskodhassanak, hogy az önműveléshez szükséges eszközöket megkereshessék. Ugy tartom, hogy ez nem csak szorosan felekezeti érdek, hanem azon nagy szolgálatoknál fogva, a miket ezen feltétlenül ha­zafias, magyar nemzeti szempontból minden körülmények kö­zött megbízható társadalmi osztály a hazának ós a magyar nemzeti közművelődésnek tett ós jövőben is tenni fog: nem­zeti ós állami érdek is. Méltó czól az a mi társadalmi és nem­zetiségi viszonyaink között arra, hogy megvalósítása, hazánk legnagyobb szellemi ós erkölcsi sulylyal bíró vezéregyéniségei törekvésének, felekezeti különbség nélkül tárgyát képezze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom