Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1896
1896. március - Oldalszámok - 12
— 12 — tanúsított eljárásukkal alá ne ássák, tönkre ne tegyék, mert ennek egész életükre sajnos kihatása van. Ha azonban a lelkészektől megkívánjuk a szellemi és erkölcsi kiváló tulajdonokat, ha megkívánjuk, hogy életmódjukban, maguk viseletében a társadalmi élet követelményeinek megfeleljenek: elutasithatlan követelmény e kívánalom ellenében, hogy az egyház ós az állam az ő lét-fenntartásuk biztosításáról kellőleg gondoskodjék, más szóval, hogy fizetésük állásuk igényeihez mérten emeltessék. Mert kétségtelen tény, hogy a magyar reformált lelkészek mai anyagi helyzete, kevés kivétellel, elszomorító. Jól tudom én azt, hogy magyar reformált egyházunk életének virágzása nem egyedül a lelkészek anyagi jólétének emelkedésétől függ, mert ha igy volna, akkor dicső elődeink a sokkal kedvezőbb anyagi viszonyokkal rendelkező anyaegyházból soha ki nem léptek volna. De előttük minden földi javaknál nagyobb kincs volt a lelkiismeretszabadság, a melynek hiányát sem az egyes egyén jogkörében, sem az emberiség közművelődése terén semmiféle anyagi előny ki nem pótolhatja. De azt is tudom, hogy a szellemi ós erkölcsi javak birtoka mellett, a gyakorlati életnek, a családnak, a társadalmi érintkezésnek szinte megvannak csaknem elutasithatlan követelményei, a melyeknek kielégítésére anyagi eszközök kívántatnak. A magyar reformált egyház lelkészeinek is meg kell adni az eszközöket arra, hogy nélkülözés és örökös aggasztó gond nélkül élhessenek magasztos hivatásuknak, hogy családtagjaik tisztességes neveléséről gondoskodhassanak, hogy az önműveléshez szükséges eszközöket megkereshessék. Ugy tartom, hogy ez nem csak szorosan felekezeti érdek, hanem azon nagy szolgálatoknál fogva, a miket ezen feltétlenül hazafias, magyar nemzeti szempontból minden körülmények között megbízható társadalmi osztály a hazának ós a magyar nemzeti közművelődésnek tett ós jövőben is tenni fog: nemzeti ós állami érdek is. Méltó czól az a mi társadalmi és nemzetiségi viszonyaink között arra, hogy megvalósítása, hazánk legnagyobb szellemi ós erkölcsi sulylyal bíró vezéregyéniségei törekvésének, felekezeti különbség nélkül tárgyát képezze.