Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1896

1896. március - Oldalszámok - 11

— 11 — Ugy de az irás szavai szerint a hit hallásból vagyon, a hallás pedig Isten igéje által, s igy a hit, a vallás érdeke megkivánja, hogy különös figyelmet íorditsak az ige hirdetőire, a lelkészekre, az irás szavai szerint Isten titkainak sáfáraira. Nem jogosult ugyan azon felfogás, de mégis nagyon el van terjedve, hogy az emberek a lelkész személye után itélik meg és becsülik meg a vallást. Csak annyi igaz, hogy a vallásos hitnek erősbülése, terjedése, az egyes egyházak virágzása, vagy hanyatlása a legbelsőbb összefüggésben van a lelkész működésével. Ez okból kiváló gondot kivánok forditani a lelkészek képzésére, magok viselésére, helyzetére. A lelkészek alapos tudományos készültsége, egyházias jelleme, egyházkormányzati hivatottsága, példás erkölcse és vallásossága, egyházukhoz való hűsége, társadalmi állásuknak és műveltségüknek megfelelő életmódja biztosithatnak a mi, világ szerint alacsony sorban levő reformált lelkészi karunk tagjainak is tiszteletet és szeretetet saját hiveiknél, elismerést, befolyást, tekintélyt más vallásfolekezetü polgártársainknál. Hogy növendék lolkészeink ezen előnyös tulajdonokat megszerezhessék, azokat a gyakorlati életben értékesíteni tudják, egyik legfőbb törekvésem leend. Ezért élénk figyelemmel kisérem a leendő lelkészek oktatását és nevelését kerületi theologiai academiánkon; és minden rendelkezésemre álló eszközzel oda fogok törekedni, hogy ott az oktatás kellő szinvonala fenntartassák, a tanulók leapadt száma lehetőleg szaporodjék. Minél előbbre halad népünk és nemzetünk a művelődés terén, minél bonyolultabbá lesznek az élet viszonyok, a lelkészek irányában is annál több szellemi és jellembeli követelményeket formál a társadalmi élet, és ha ezeknek megfelelni nem képes a lelkész, a hiányok sokkal nagyobb mértékben mutatkoznak ma, mint mutatkoztak a régibb időben. Azért a lelkészeknek a folytonos önképzésre, a társadalmi élet követelményeinek figyelőmbe vételére nagy gondot kell forditani. Mind maguknak a lelkészeknek, mind a felügyelő hatóságoknak őrködni kell a felett, hogy a lelkészek tekintélyüket megőrizzék, soha, de különösen lelkészszó választásuk alkalmával