Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1886

1886. június - Oldalszámok - 31

— 31 — — mint cgylláztagok — nem előnyére, hanem hátrányára vannak egyházunknak. Hasonlók azon fához, mely kertünkbe csak árnyékát veti, de gyümölcseit a szomszéd kertbe hullatja. Lelkészeink utasitandók, hogy őrködjenek lélekismeretesen a vegyes házasságból származott s törvényszerűit egyházunkhoz tartozó gyermekek felett, s midőn oktatásuk időszaka elkövetkezik, ha a szülék nem küldenék, követeljék, s ha kell, a világi hatóság közbejöttével is, eszközöljék azoknak valláserkölcsi oktatás czéljából iskoláinkba járatását. Az erkölcsi élet hanyatlását jelzi a vadházasságok szaporodása. Barsi e. megyében 39, — b. somogyiban 93, — veszprémiben 37 pár él vadházasságban. A többi egyházmegyéből hiányzanak a jelentések, bár erre vonatkozólag is kértem a jelentések beküldését, mert ón nem csak egyházi, nem csak valláserkölcsi, hanem társadalmi s nemzetiségi és állami tekintetben is a legnagyobb csapások egyikének tartóin, a vadházasságoknak szaporodását. Ez az a vulnus — mely nem immedicabile ugyan, de azért mégis „ense est recidendum." Az ily törvénytelen együttélésből származó gyermekek nem elhalnak, hanem meghalatnak s ha esetleg megmaradnak is, de elzüllenek, a társadalomnak nem hasznos tagjaiul, hanem átkaivá növekednek fel. 8 mert a rosz példa vonz, s másokat is utánzásra csábit, az Ily viszonyok az eltűrés folytán évről-évre szaporodnak. Az egyház csak is intéssel, valláserkölcsi oktatással járulhat a bajnak megszüntetéséhez, a komáromi egyházmegyében a lelkészek tevékenysége folytán 47 törvénytelenül együtt élt pár lépett törvényes házasságra, de sok esetben a leglelkesebb, legszivhezszólóbb lelkészi intelmeknek sincs óhajtót eredménye, s ily esetek előfordultakor már az államnak kell közbe lépni, mert nála van az erő és hatalom; ott hol az intésnek nincs hatása, az államnak kell parancsolólag föllépni, az államnak kötelessége a törvénytelenül együttélést megakadályozni, mert annak megakadályozása az államnak önmaga iránti kötelessége, csak igy őrizhetvén meg alattvalói erkölcsi életének tisztaságát, melyre súlyt kell fektetnie, mert örök igazság az ihletett lelkű költőnek e mondása: „Minden országnak támasza talpköve a tiszta erkölcs, mely ha megvesz; \