Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1881

1881. június - Oldalszámok - 8

8 gicallansága, mert azon ervek mellveket indokolására felhoz, összetörik magát az Ítéletet. Az mondatik ugyanis az indokolásban, hogy: ,,az anya­könyv nem csak vallásfelekezeti rendeltetés szempontjából vezettetik, hanem és főleg államilag átruházott hatáskörben a születés tényének és idejének igazolására stb. l, t" Elismeri e szerint, hogy az anyakönyv vallásfelekezeti rendeltetése szempontjából is vezettetik. Azt is el kell ismernie — már csak azért is, mert az itélet szerint állam által átruházott hatáskörben tör­ténik a vezetés, hogy az anyakönyv államilag elismert közokmány, melyben ugy vallásfelekezeti mint állami rendeltetése szempontjából csak is igaz adatok irhatok be. — Az az anyakönyvvezető e szerint, ki az anyakönyvbe nem igaz adatot jegyez be, közokmányt hamisít. Ha hát áll a királyi táb­lának azon másik érvelése, hogy a gyermek — ha bár a római egyház­ban kereszteltelelt és anyakönyveztetek, de lege még is protestáns, akkor a plebánus közokmányt hamisított, mert a cathoiica egyházban születettek és keresztelitek közé beirtt olly gyermeket, ki a protestáns egyházban született s mint illyennek olt is kellelt volna ugy kereszteltelnie, mint nnyakönyveztetnie. — Ez esetben a plebánust nem fölmenteni, hanem mint közokmány hamisítót kellett volna elmarasztalnia. — Ila pedig az okmányhamisitás vádja alól föl akarja menteni, akkor el kell ismernie, hogy bejegyzett adatai vallásfelekezeti rendeltetése szempontjából is igazak, és igv igaz a gyermeknek a római egyházhoz tartozandósága, mert azon anyakönyvbe csakis a római egyházban született gyermekek írhatók be, — s ez esetben a plebanus a gyermeket 18-dik évének betöltése elölt föl­vette egyháza kebelébe, s igy büntetendő, mint az 1879: XL-ik I. cz 53-ik §-ának mejrsértöje. Tertium non datur. Ha a királyi táblai tanács saját érveléséből folyó logicai következetességgel hozza meg Ítéletét, akkor a soproni plebánust vagy mint közokmányt hamisítót, vagy mint egyházá­ba illetéktelen fölvevés által törvényt sértőt — de okvetlenül el kellett volna marasztalnia. — A királyi táblai ilélet is nem ez vagy amaz ker. felekezetbe, hanem az egyetemes keresztyénségbe való fölvételnek állítja a kereszlséget. Ez az egyetemes keresztyénség azonban azóta, mióta fe­lekezetekre különült — mint szervezetten s a felekezetektől külön állólag © működő testület nem létezik. Oly organuina — mely által bárkit is föl­vehetne kebelébe nincs. Előbb vagy az egyik, vagy a másik felekezetbe, de föl kellvenni a tagot, s e fölvétel által lesz az tagjává az egyetemes Keresztyénségnek is. Jól tudja ezt a római papság, s ha még is magáévá teszi azon nézetet, hogy a keresztség nem felekezetbe, hanem az egyetemes keresz­tyénségbe való fölvétel, leszi ezt azért, mert csak is saját egyházát tartja keresz­tyénnek, a többi keresztyén felekezetet eretnekili, hittől elszakadtaknak, eret-

Next

/
Oldalképek
Tartalom