Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1881

1881. június - Oldalszámok - 12

állal engedélyezeit jogárúi, akkor nem is követheti s ha az ily liut a pro­testáns lelkész még is hitoktatásban részesili. ez által tőrvény sértést kö­vet el. — Tekintettel arra, hogy e följelentés a püspökök conferentiája után püspöki utón, püspöki támogatással terjesztetett fel a Cult. Ministeri— umhoz, igen valószínű, hogy ezen irányban is actióra határozta el magát a Clerus, s az eddigi előzmények után számit és Ián nem is alaptalanul arra, hogy talál oly kir. táblai birói tanácsot, mely — ha ily eselekben a helvét hitvalló lelkészt bevádolják — az 179% : XXVI-ik t. czikknek ily értelmezése mellett a bevádloltat még el is itéli. En már azon is megüt­köztem, hogy e följelentést véleményezés vésett minden észrevétel nélkül hozzám telte át a Cultus ministeríum a helyett, hogy a följelentő plebánust, ki önmaga beismeri, hogy a reformált apának figyermekét nem csak meg­keresztelte és anyakönyvezte illetéktelenül, hanem a hitben is oktatta s meg is áldoztatta — mint törvényt sértőt iitasilolta volna rendre, s az ország törvényeinek tiszteletben tarlására. En a tatai ref. lelkész eljárását helye­selve, annak törvényességét igazolva s azon kijelentéssel terjesztettem föl — illetőleg vissza az iratokat, hogy a tatai helv. hitv. letkészi hivatal utasítva lett általam még pedig felelőség terhe alatt a liunak hitelveinkben oktatására, mint szinte arra is, hogy azt iskolánkból kiragadtatni ne en­gedje. — Ez az ügy fel van véve a tárgysorozatba, s majd ha ott előjön, kérni fogom eljárásom felelt az egyli. kerület Ítéletét s annyival inkább, meri a Clerus eljárásaiban rendszer van, minden lépést eleve kiszámítva lesznek s így félni lehet attól, hogy ez az eset nem marad elszigeteltten hasonló eselek több egyházainkban merülhetnek föl s az egyh. kerületnek Ítélete irány adóul szolgálhat ily esetekben a lelkészi karnak. Hogy rendszeres támadást intéz ellenünk a Clerus s a törvény védő paizsa alól még akkor is ki akarja szorítani a protestantismust, ha a tör­vény szavai minden félre inagyarázhatást kizárólag világosak, az kitűnik abból is, hogy oly birtokok után, mellyek valaha róni. catholicusok tulaj­donai voltak s a Canonica visitatió által fölvétettek, még azon esetben is követeli az egyházi és iskolai tartozásokat (papbér etc.) ha azok most már protestánsok birlokában vannak s igv a protestánsokat a római egyház ér­dekében és czéljaira megakarja adóztatni, söt egyes helyeken a félreve­zetett törvényhatóságoknak segélyével (de a mely törvényhatóságok állí­tólag a Cultusminisleriuinból kibocsátott, törvénybe ütköző intézmény által vezettettek félre) már meg is adóztatta, s ha kellő eréllyel és ismét az ágostai hitvalló testvérekkel együttesen föl nem lépünk, ki vagyunk léve azon lehetőségnek, hogy az államilag soha nem dolált s igv összes egy­házi és iskolai terheit saját erejéből fedező protestáns egyház tagjai, még

Next

/
Oldalképek
Tartalom