Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1880
1880. április - Oldalszámok - 65
65 Maga a törvényhozó testület is belátván, hogy a szabads. állományú tisztikar kiképeztetése valamint általában a tisztikar kiegészítése az 1868 évi XL1. t. cz. 13 §-ban kiszabott rövid idő alatt nem eszközölhető, az 1871 évi VI. t. cz. által felhatalmazta a honv. ministert, hogy a tiszti és altiszti kiképzésre alkalmas honvédeket, a szükséges számban és a kellő kiképzéshez megkívántató időre behívhassa, és hogy továbbá a szabadságolt állományba tartozó tiszteket is, a rendes őszi hadgyakorlatokon kívül, még két havi tettleges szolgálaltétel végett, egyszer berendelhesse. Ennélfogva az olyan szabads. állományú személyek, kik mint tisztek a honvédségnél két havi tettleges szolgálatot még nem teljesítettek, vagy általában rendfokozatukhoz mért parancsnokságra való képességüket még be nem bizonyították, hivatásszerű kötelmeikben való kiképzés s a szolgálatbani jártasság lehető elsajátítása végett, a fent említett két havi szolgálatra, ha ez kiképzésökre elégségesnek bizonyul, védkötelezettségök tartama alatt egyszer beidéztetnek. Hogy azonban az ezen két hó alatt elért siker kérdésessé ne váljék elkerülhetlenül szükségesnek mutatkozik, hogy az ily tiszteknek alkalom adassék, a harczszerü csapatvezetésben való jártasság gyakorlatára is. Ezen czél csak az évenkénti tavaszi vagy őszi fegyvergyakorlatokban való részvét által érhető el. melyeknél egyedül nyílik alkalom a csapatvezetést. a harczképének inkább megfelelőleg összeállított nagyobb csapatokkal kapcsolatban gyakorolhatni. A szabads. állományú honvédtiszt tehát, ezen fegyvergyakorlatokra és pedig a még védköteles minden évben, a már nem védköteles esetleg minden második évben behivatik. Ezen intézkedések az illető honvédhatóságok s csapatparancsnokoknak fáradhatlan ügybuzgalma és a rendelkezésre álló időnek lelkiismeretes felhasználása mellett lehetségessé tennék ugyan, hogy a szabads. állományú tiszt már béke idején oly képzettséget szerezhessen, hogy tiszti állását komoly alkalmakkal is, legalább súrlódás nélkül betölthesse, némi gyakorlottság után pedig hivatásának teljes mértékben megfelelhessen: de ha a szabads. állományú tisztek a béke idején teljesítendő honvédségi szolgálatra való bevonulásban, polgári hatóságaik által gátoltatnak, akkor a honvédhatóságoknak, — a törvény által kitűzött czél elérésére irányzott, legjobb törekvése is sikertelen marad. Ezen, nemcsak egyedül a honvédség, hanem az állam általános érdekét is érintő nagy horderejű ügyben, volt szerencsém Nagyméltóságod nagybecsű közreműködését a többek közt 1873 évi mártius hó 31. 12663 sz. a. és 1877 évi 3050 sz. a. kelt átiratomban kikérni és ezen utóbbi át9
