A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1940-1942.

1940. november 21.

164 1940. március 27. — 12—13—14. konfirmáció tényének nincs meg a köztudatban a kellő jelentős­sége. Sehol, még a theológián sem vizsgálják meg, hogy a jelent­kező megvan-e keresztelve vagy konfirmálva. Tehát előállhat az a helyzet, hogy valaki lelkipásztorrá lesz keresztelés vagy kon­firmáció nélkül. Ezért szükségesnek tart egy olyan intézkedést,, amely kötelezővé teszi a keresztelés és konfirmáció valami for­mában való igazolását. E végett az esperesi értekezlet javaslatot, terjeszt az egyházkerület elé. Egyházkerületi tanács a maga részéről is szüksé­gesnek látja, hogy a keresztelés és konfirmáció igazolá­sára a következő intézkedések tétessenek: I. a felekezeti iskolába felvett I. osztályú növendé­kek igazolják, hogy megkereszteltettek s ha nem történt meg a keresztelés, a gyermek megkeresztelésére a pász­tori lépéseket azonnal meg kell tenni. A keresztelés iga­zolása az anyakönyvbe bejegyzendő. II. A nem református felekezetű iskolába járó­református növendékekről a megkeresztelésről a vallás­oktató szerezzen meggyőződést s tegye meg a megfelelő' intézkedést. III. A középfokú református iskolákban az igaz­gatóság, a nem református középiskolákban a vallás­oktató szerezzen meggyőződést az oda elsőízben iratkozó­növendékek megkereszteléséről. IV. Az olyan magasabb iskolákba, ahova 14 évet betöltött növendékek vétetnek fel, be kell mutatni a kon­firmációra vonatkozó igazolványt: a felekezeti iskolák­nál az igazgatónak, a nem református iskoláknál a val­lásoktatónak, illetve vallástanárnak. A nem konfirmált növendékek megkonfirmálására a megfelelő intézkedés minden esetben megteendő. V. Az egyházi tisztviselők (E. T. I. t. c. 32. §., 86. 121. §., 157. §.) eskütételük előtt igazolni tartoznak^ hogy megkonfirmáltattak. Ezen javaslatot felterjeszti az egyetemes konvent­hez egyöntetű jogszabály alkotás, illetve a zsinathoz egyházi törvényeinkbe való beiktatás végett. Kimondja, hogy ez a javaslat küldessék meg a többi egyházkerü­leteknek is hasonló állásfoglalás végett. 22. A m. kir. föl dm ívelésügyi miniszter úr 13.254—1939. II.—2. számú rendeletével az egyházkerületnek Bócsa község határában fekvő s erdőnek minősített birtokát az erdősítési köte­lezettség alól nem mentette fel, ellenben kiterjesztette reá mind­azokat a kedvezményeket, melyeket a beerdősítendő új terüle­teknek nyújt a törvény. A kecskeméti m. kir. erdőfelügyelőség

Next

/
Oldalképek
Tartalom