A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1940-1942.

1940. november 21.

1940. március 27. — 19—20—21. J68 hagyja és megerősíti azzal, hogy az egyesség-levelet a pesti egyházmegye gondnoka is írja alá. 20. Szántó Pál ny. főszolgabíró megfellebbezte az alsó­dabasi egyházközségnek ci pesti egyházmegyei közgyűlés által 4711939. szám alatt jóváhagyott határozatát. Fellebbezését indo­kolja elsősorban azzal, hogy a közadók kezeléséről szóló törvény világosan kimondja, hogy a tisztviselők általános kereseti adója nem képezheti egyházi adó és egyéb adó alapját. Másodsorban azért, mivel az alsódabasi egyházközség külön adókulcsot álla­pított meg a köztisztviselők részére, akiket osztályba sorozás út­ján adóztatott meg. Egyházkerületi tanács a fellebbezést, mint jogalap nélkülit, elutastja. A közadók kezeléséről szóló törvény sehol sem mondja azt, hogy közalkalmazottak kereseti adója nem képezheti az egyházi adó alapját. A 74.378/ 1929. P. M. sz. rendelet kimondja ugyan, hogy %-os adó­val a köztisztviselők kereseti adója nem terhelhető meg, de ez semmiképen sem vonatkozik az egyházi adóra, mert az Államfő által szentesített E. T. tc. 2. §-a világo­san kimondja, hogy az állami adó mentesség nem ad jo­got az egyházi adó alól való mentességre. Ugyanez a tör­vény VII. tc. 3. §-a kimondja: Az a köz- vagy magán­tisztviselő, aki lakóhelyén kívül teljesít szolgálatot és ugyanott nyer javadalmazást, egyházi adót a javadalma után lakóhelyén tartozik fizetni. Világos ebből, hogy tiszt­viselő jvadalma után köteles egyházi adóterhet hordozni s az egyház jogosult akár százalékos alapon, akár osz­tályba sorozás útján a keresti adót alapul venni. Ezek alapján egyházkerületi tanács jóváhagyja az alsódabasi egyházközség adókivetését és az ezt jóváhagyó egyház­megyei határozatot. Megjegyzi azonban azt, hogy az alsódabasi egyházközség a törvény és miniszteri rendelet felreértéséből vetette ki a köztisztviselőkre osztályba so­rozás útján az adót. Félreértése a törvénynek, illetve a miniszteri rendeletnek téves értelmezéséből származott, mely szerint a kereseti adónak egyéb %-os megterhelését kimondó tilalmát az egyházi adóra is vonatkoztatta. Joga lett volna a köz- és magánalkalmazottakra kivetni a megfelelő egyházi adót kereseti adójuk alapján. Mivel az osztályba sorozás útján való egyházi adóját a köz­tisztviselőknek úgy állapította meg, hogy az majdnem egyenlő a kereseti adójuk után megfelelő százalékos egy­házi adóval: kerületi tanács nem látta szükségesnek az erre vonatkozó határozatot megváltoztatni. 21, A dunamelléki egyházkerület 1940. január 11-én tar­tott esperesi értekezlete megállapította, hogy a keresztelés és 11*

Next

/
Oldalképek
Tartalom