A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1930-1933.
1931. november 14.
52 Egyházkerületi közgyűlésünk megállapítja, hogy egyházkerületünkben 34 olyan állandó káplántartó hely van, amely fizetéskiegészítésben részesül s ezek közül 16 részesül még külön káplántartási segélyben. Ennek a kontingensnek havi pénzbeli járandósága 1800 pengő, 10% csökkentéssel marad 1620 pengő. Ez pedig megfeleL 31 kápláni fizetéskiegészítő segélynek és 14 káplántartási segélynek. Tehát ezek alapján a 10%-os csökkentéssel egyházkerületünkbea lenne a 34 állandó káplántartó hely helyett 31 és a 16 káplántartási, segélyes hely helyett 14. így hárommal kell csökkenteni a fizetéskiegészítésben részesülő káplántartó helyek számát. Mivel jelen közgyűlésünk három új helyet terjeszt fel állandó káplántartó helyül nyilvánítás végett, ennek következtében az eddigi állandó káplántartó helyek közül hatot kell megszüntetni. Egyházkerületi közgyűlésünk a konventi rendelkezés értelmében a fizetéskiegészítésben részesülő állandó káplántartó helyeknek számát 10%-kal csökkenti s ezek számát 31-ben állapítja meg. Mivel jelen közgyűlésünk három olyan helyet terjeszt fel állandó káplántartó helyül való elismertetés végett, melyeknek ilyenekül kimondása rendkívül fontos egyházi érdek: kimondja, hogy ezen a címen is hárommal csökkenti az eddigi állandó káplántartó helyeket, így az összes csökkentés száma hat lesz. Megszünteti ezért a következő hat helyet: Kecskemét 1„ Cegléd 2, Nagykőrös 2, Kiskunhalas 1. 45. A solti egyházmegye pártolólag terjeszti fel a bajai egyház folyamodványát, melyben Bajának állandó káplántartó helyül való elismertetését kéri. Határozatában hivatkozik arra, hogy a solti egyházmegye a káplántartó helyeknek 10 százalékkal való csökkentését még 1930-ban végrehajtotta, amennyiben 10 ilyen egyház közül Kalocsának és Szalkszentmártonnak káplánf kongruát nem igényelt s az; összes káplántartó helyek száma ez idő szerint csak 7 s így nem lehet semmi akadálya annak, hogy Baja igen nyomós indokokkal alátámasztott kérelmének hely ne adassék. Egyházkerületi közgyűlésünk, méltányolva azt az igen fontos s egyúttal igen nehéz pozíciót, amelyet a bajai egyház, ez a csonkaország határán lévő, német és szláv elem közt a magyarság megmentéséért az evangéliom tiszta fegyvereivel küzdésre hivatott egyházközség betölt, tekintettel arra, hogy a kiterjedt lelkigondozást, hitoktatást, szórványgondozást a lelkész egymagában elvégezni képtelen: indokoltnak találja a bajai egyházközség kérelmét s maga részéről is kéri az egyetemes konventet, hogy Baját az állandó káplántartó helyek közé vegye feL 46., Egyetemes konventünk 332/1928. számú határozatával elrendeli, hogy a díjlevelekbe foglalt mérték- és értékegységek átalakítandók az 1907:V. t.-c.-ben megállapított mértékrendszerre s ezzel a. diólevelek régi mértékei megszüntetendők s érvényben lévő mérték-