A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1929.
1929. május 28.
30 kéltség vagy befolyás mértéke szerint nö vagy száll az igazság vonala fölé vagy alá; továbbá a miniszter egyik érdekelt fél, aki ez ügyben a legfőbb bíró. Ez az összes közegek angyali tökéletessége mellett is jogbizonytalanságot teremt vagy legalább is a bizalmatlanságot szubjektív okokkal és látszatokkal táplálja. Magának a kormányzatnak is érdeke, hogy az egyház meghallgattassék s vitás esetekben független bíróság döntsön a kérdés fölött. Az állami mindenhatóság igen kényelmes kormányzati eszköz, de kétélű fegyver, s ezért a kormányzatnak is érdeke, hogy a közigazgatási bíróság e téren is illetékességet nyerjen. Anyagi kérdések. Mindnyájan érezzük, milyen súlyos gazdasági krízis nehezedett reánk. Nekem különösen is feltűnt, hogy öthónapi távollétem alatt gazdasági és közéleti viszonyaink mennyire megromlottak. Tudom, hogy ez a helyzet nem új tényező következtében állott elő, hanem az általános világpangás mélypontja és a háborúnak egyenes következménye, utolsó nagy próbánk a reconvalescenciában. Nincs is okunk pesszimistának lennünk; éppen kálvinista embereknek predestinációs hittel kell e nehézségek szemébe néznünk. Vállalnunk kell a legnagyobb önmegtagadást és segítségére kell sietnünk e kormánynak takarékossági programmja keresztülvitelében, magunk érdekeinek hátratétele árán is. Mindenekelőtt azt kell megtennünk, hogy új alkotások helyett a meglevők konzerválására fordítsuk minden erőnket. Homokra és remélt államsegélyre épített alkotások terén egy kis önmegtagadást kérek. Felemelem tiltakozó szavam az ellen, hogy az államsegély bármily kevés része szabad egyesületek s egyetemes szempontból nem indokolt egyéni kezdeményezések tropikus felnövelésére fordíttassék, rendesen helyi politikai tényezők egyéni befolyásának erőltetésére. Jaj nekünk, ha minden képviselő és minden pártelnök politikai szempontokból fog helyi vállalkozásokat kierőszakolni s ezzel az egyház építésének egyenletessége és rendszeressége megbénul. Ma az állami támogatás minden fillérje a történelmi intézmények fenntartására kell s ne kezdjünk addig új intézményeket, míg százados intézményeink a csőd előtt állanak. Kerületi, közigazgatási államsegélyünk, theológiánk, tanítóképezdéink, középfokú iskoláink s a gyülekezetek adósegélye az első legfontosabb dolog, minden csak azután jöhet. De éppen ezért különös aggodalommal és szomorúsággal fogadom azt a hírt, hogy államsegélyeink a következő évben nem emelkednek,
