A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1928.
1928. november 10.
30 Összefoglalás. Főkérdések. Végére érve püspöki jelentésemnek, még egyszer összefoglalom a legfontosabb kérdéseket. Dunamelléki Egyházkerületünk és református egyházunk legnagyobb substantialis kérdése az egyke-kérdés. Kerületünknek legfontosabb adminisztratív problémája a desolálódó egyházközségek és a feltornyosuló új egyházközségek disparitásának kiegyenlítése, egyfelől új egyházmegye alkotásával, másfelől a néptelenedő egyházközségek összevonásával. A kálvinizmus gyakorlati életprogrammjára nézve legfontosabb kérdés egyházunknak a szociális problémához való viszonya és e viszonynak olyan rendezése, amely által református egyházunk az ipari munkásság nagy, áldott inspirátora és géniusza lehet. A belső rendtartás szempontjából meg kell oldanunk az egyházfegyelem kérdését, először annak bibliai vonatkozásában, másodszor hivatalosaira nézve a magasabb és szigorúbb mérték állandó alkalmazásával. Nem szabad azt tűrni, hogy egy egyházmegyét éveken át egy renitens, hanyag, lefele vitézlő egyházi tisztviselő foglalkoztasson. Háborús világot élünk, a katonák között vasfegyelmet kell tartani. A szeretetnek és elnézésnek minden balzsamöntésére kész vagyok az ártatlan együttszenvedőkkel szemben, de kíméletet nem ismerek, amikor méltatlan szolgától kell az egyház egészséges testét megszabadítani. Végső nagy, belső kérdése az egész református egyháznak a beimisszió ügyének megoldása. Sokszor elmondottam, hogy az egyházi ébredés, különösen a Dunamelléken az egyesületi keresztyénség típusában lépett fel és még ma is nagyrészt abban é\ Még a szigorúan egyházias programmú mozgalmak is inkább baráti és pártközösségek, mint az egyház hivatalos életműködése. Ebből az következik, hogy az ébredési mozgalmak kivonják a hivatalos egyházi keretekből a legértékesebb elemeket, azokat egyesületekbe, pártokba és baráti közösségekbe szervezik meg. Ezek a szervezetek nélkülözik az intézményes ellenőrzést az egységes irányítást és a fokozatos felelősség törvényét. Viszont nagy mértékben segítik elő és ruházzák fel szárnyakkal az egyéni kezdeményezést, de a személyek szuverénitását is. Ezenkívül pedig nincs semmi garantia arra, hogy az egyesületi keresztyénség bizonyos százados és traditicnalis meder között megtartassék. Egyesülettel szemben egyesület, párttal szemben párt, baráti körrel szemben baráti kör létesül:
