A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1927. október.

1927. október 21.

18 Ezelőtt néhány évvel felvetettem azt az eszmét, hogy a külföld tájékoztatására egy angol nyelvű könyvet kellene kiadnunk a magyarországi egyházak állapotrajzáról. Örömmel jelenthetem, hogy ez a mű néhány hét múlva elhagyja a sajtót. Itt említem meg azt a szomorú körülményt, hogy a Hongaarsche Heraut című újság, amely holland nyelven öt éven át tájékoztatta a németalföldi egyházakat, különösen a kálvinista egyházat, ez év szeptemberével megszűnt. A lapot Sebestyén Jenő theol. tanár alapította, redigálta és írta s mindezzel megbecsülhetetlen szolgálatot tett a magyar ügynek. Méltó dolog, hogy ezt a nagy és szép szolgálatot neki megköszönjük. E rovatban emlékezem meg külföldön élő és küzködő magyar református egyházainkról. A cseh keresztyén ifjúsági egyesület nyári konferenciáján, ahol a világevangelizálás egyetemes ügyének szolgáltam, volt alkalmam a losonci theologus ifjúsággal külön biblia-órában foglalkozni és velük együtt merülni el Isten Igéjének hallgatásában, arra figyelmezvén, mit ízen nekik és nekünk ebben a nemzedékben az örökkévaló. Más egyházainkkal nem volt az idén semmi kapcsolatunk. De reá kell térnem arra a nagy kérdésre, amit az amerikai magyar református egyház jelent számunkra. Mindenki ismeri e kérdésnek szomorú és gyors fordulóit. Először az ottani református egyházak építettek kis missziói őrhelyeket, ahonnét a mi elárvult népünket hü lelkek gondozták. A századvégi expansiv magyar életben egyetemes konventünk magára vállalhatta ottani reformátusaink lelki gondozásának nagy kérdését. Evégből a most elhunyt Degenfeld József gróf kétszeri amerikai útja alatt megszervezte a magyarországi egyházhoz csatlakozott gyülekezeteket és azokat két egyházmegyébe fogta össze, a keletibe és nyugatiba. A csatlakozott egyházak éles ellentétbe kerültek az ottani református egyházakkal. A repressáliák során mi csak azoknak a lelkészeknek ismertük el jellegét, számítottuk be szolgálati éveit és biztosítottuk nyugdíját, akik gyülekezeteiket az új szervezetbe áthozták. Ment volna ez a dolog, s talán egyszer kiengesztelődésre is kerülhetett volna a sor, ha közbe nem jön a háború. Amerika hadüzenete után a Magyarországhoz csatlakozott ottani gyülekezetek egyszerre a legnagyobb bizonytalanságba, sőt nyomorúságba kerültek. Adósságot adósságra halmoztak, s mikor az összeomlás után jött volna az elszámolás, kiderült, hogy Magyarország az