Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1924-1925.

1924. november 15.

31 hogy a földreform során a végrehajtó közegek nem mutatnak elég megértést azzal az óriási jelentőséggel szemben, amivel a református egyházak papi állásának földbirtokkal való végleges megfundálása bír. E téren egyetlen egy olyan dologról számolhatok be, amely egész református közvéleményünk legnagyobb elismerését érdemelte ki. Ez pedig az államkormánynak az az intézkedése, hogy lelkészözvegyeinket az állami tisztviselők megfelelő fizetési osztályához mért nyugdíjban részesítendő, az arra szükséges több mint 300.000 aranykorona segélyt már ez év juliusától kezdve kiutalta. Lelkészözvegyeink és árváink nyomorúsága elérte már a biblikus méreteket és a pusztulás vizei ajkukig értek. Egyháznak, államnak egyaránt szégyene volt az az égrekiáltó inség, amely őket gyötörte. Aki rajtuk segít, a legnagyobb jót cselekszi, amit cselekedni embernek ebben a nemzedékben egyáltalán lehetséges. Fogadjuk köszönettel ezt az intézkedést és hatása alalt mi magunk is, mint egyetemes református egyház, tegyünk meg mindent, hogy ez a rettentő tehertétel földi és menynyei számlánkról véglegesen levétessék. Mindezekhez vegyük hozzá, hogy a felekezetek közötti társadalmi béke részünkről csak a legmesszebbmenő áldozatokkal tartható fönn és vezetőember sokszer kerül az elé a kínos dilemma elé hogy vagy egyházi érdekeinek ellenére munkálja a felekezeti béke nagy magyar érdekét, vagy pedig a református öntudat igazsága és méltósága érdekében vállalja a felekezeti súrlódás magyar kockázatát. Amikor kénytelenek vagyunk napnap után eltűrni, hogy nemzeti és társadalmi ünnepeknél, katonai és polgári solemnitáscknál az ország második nagy történelmi egyháza az ünnepi istentiszteleteknél szóhoz nem juthat, amikor zászlószentelésektől szoborleleplezésig mindenütt következetes mellőzésben van részünk, lehetetlen komolyan nem figyelmeztetnünk minden illetékes tényezőt, hogy a keresztyén egység legfontosabb előföltétele az, ha gondolatunkból kirekesztjük ezt a hamis egyenletet: keresztyén annyi mint katholikus. Viszont az államhatalom illetékes tényezőjéhez azzal a komoly kéréssel fordulunk, legyenek több figyelemmel multunk, jelentőségünk és páratlan szellemi értékeink iránt és helyes kormányzati politikával segítsenek minket, hogy nemzetünknek megtegyük azt a szolgálatot, amire Istentől hivatva és képesítve vagyunk. Református népünk a magyar nemzetnek legértékesebb elemét foglalja magában, a módosabb kisgazdatársadalmat és az intelligenciái. Ma-