Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1923.

1923. november 17.

16 könnyen hitetleneknek minősítsünk olyanokat, akik ugyanazt a hi­tet vallják mint mi vagy atyáink, csak más theologiát használ­nak a kifejezésére. Szeretném, ha minél több magyar református lelkész, tanár, gyülekezeti és egyházi munkás kerülne érintke­zésbe Istennek ezzel a szántóföldjével, hogy mi is a saját sze­münkkel lássuk őket, ők is a saját szemükkel lássanak minket. E tárgyról nem fejezhetem be szavaimat anélkül, hogy köszöne­tet ne mondjak Sebestyén Jenő theologiai tanár urnák hollandiai utam előkészítése körül mutatott szíves fáradozásaiért. Belső ügyek. Belső ügyeinkre fordítván tekintetünket, mindenek előtt jelzem, hogy egyházi életünk minden ágáról a szakreferensek jelentései hű képet tárnak a Főtiszteletü Egyházkerületi Köz­gyűlés elé. Nem volna teljes tehát ezeknek a jelentéseknek ele­jükbe vágnom és előadóikat ismétlésekbe döntenem. Magam nagy általánosságban csak annak a megállapítására szorítkozhatom, hogy református egyházunk még mindig nagyon kemény har­cot vív a reá nehezedő gazdasági és morális nyomorúságokkal és teljes mértékben érzi ez átmeneti korszaknak minden kínját, de ugyanakkor feladatai nagyságát is. Erről különben elnök­társam Ő Excellenciája megkapó és biztos szavakat mondott. A magyar kálvinizmus három rétege. A magyar kálvinizmus, a Dunamelléki pedig különösen három tipusra redukálható. Egyik az ősi gyülekezetek tipusa, amelyek falvakon vagy régi nagy alföldi városokban jelentkez­nek. Ezeknek életét a történelem pontosan predisponálta és az ma is meghatározott keretek között foly le. Tulajdonképpen a legértékesebb, a magyar kálvinizmus televénye, volna ez a réteg. A másik az immigráns vagy diaspora kálvinista gyülekezet, ame­lyik nagy idegen felekezetű tengerekbe szűrődik be és kezdi el a maga propagátióját. Máról-holnapra támadó gyülekezetek ezek, ahol hirtelen jövő, esetleg hirtelen költöző hivők alkotnak sokszor rendkívüli gyorsasággal fejlődő, máskor meg váratlanul visszaeső gyülekezeteket. A 3-ik tipus a budapesti gyülekezet, amely a magyar reformátusságra nézve határozottan külön prob­léma, sőt külön tipus. Mindenik gyülekezeti rétegnek meg van a maga veszedelme és kísértése, természetesen a maga ereje és di-

Next

/
Oldalképek
Tartalom