Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1914.

1914. október 31.

140 1914 november 2-án. — 102. szemben a 47. §-ban megállapítja azt, hogy ezek az állammal kötőit szerződésben szabályoztatnak. Egyházi törvényünk is erre utasít a VI. t.-cz. 60. §-ban: < ha a fentartó testület nem képes a tanítóképzőintézetet a törvényes színvonalon fentartani, államsegélyt vehet igénybe, a melyre nézve az államkormánynyal kötendő szerződést a közvetlen felettes egyházi hatóság köti meg, az egyetemes konvent jóváhagyása mellett». Tényleg úgy a fentartó testület, mint a felsőbb hatóság ismételten kérték az államsegélyre nézve a szerződés megkötését, mert csak ebben látták világosan szabályozhatónak az állami ingerencia mérvét és módozatait. Szerződés helyett a minisztérium 117757/1906. sz. a. egy szabályzatot adott ki a tanítóképezde tanárainak fizetéskiegészítés czéljából nyújtandó államsegélyre vonatkozólag, — melyet több rendbeli aggodalmak kifejezése után, melyeket azonban a minisztérium nem volt hajlandó enyhíteni, — egyetemes konventünk 1908. évi 321. jkvi sz. alatt elfogadott. ITogy ez a kifogásolt szabályzat mennyire össze nem egyeztethető református egyházunk szabad választási rendszerével, azt éppen a szóban forgó igazgató választás igazolja. Ez a szabályzat ugyanis az állami ingerencia fokozatait az igényelt állami fizetéskiegészítés mérvétől teszi függővé (XI. pont), a mikor 500 K-n aluli fizetéskiegészítésnél tudomásulvételt, 1000 Iv-ig terjedőnél jóváhagyást, 1000 K-án felülinél pedig hármas jelölés felterjesztését kívánja és rendeli. Már úgy a tanárszéki mint az igazgatótanácsi előkészítő eljárásnál különböző szolgálati évvel bíró tanárok jönnek javaslatba, a kiknek a fizetéskiegészítési igénye is különböző, a kik közül a fentartó testület bölcs belátása szerint szabad akarattal választja meg az intézetnek úgy a tanárait, mint az igazgatóját. Fizetés kiegészítés által korlátolt, preventív intézkedés tehát a szabad választással össze nem egyeztethető. Ilyen