Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1912.

1912. november 2.

1912. november 6-án. — 190. 257 Vagy talán inkább mi vagyunk az a segítségért kiáltó vándor s Egyetemes Konventünk halad el mellettünk anélkül, hogy ránk tekintene? Mnlt évi jelentésünkben megmutogattuk sebeinket, a bekötözetleneket, a vérzőket, az égetőket és az irgalmas Samaritanus még mindig késik. Ahelyett azonban, hogy a kérésben megrestülnénk, példát veszünk attól az embertől, ki a mikor nem volt miből táplálni az övéit, addig zörgetett barátja ajtaján, míg az — jól lehet nem akart — «/elkelvén adni néki. . . mindazáltal annak szorgalmaztatásáért felkél és ád néki valamennyi kelU. (Lukács XI : 8.) Alsóbaranya-bács-szlavoniai egyházmegye. A szlavóniai rész missioi, egyházai, valamint missioi munkát végző anyaegyházai a szokott buzgósággal végezték az elmúlt évben is rendszeres munkájukat. Kiemelkedőbb jelenségek a következők: Zdenczén, — mely a szelistei missioi körbe tartozik — megkondultak a «magyar harangok», tornyára s harangjaira 523 K-t áldozott e fiók-egyházunk lelkes kis közönsége. Vukováron az uj szeretetház díszes épülete elkészült. Felavatási ünnepélyt (tekintettel a helyi körülményekre) nem tartottunk, de annál több Isten iránti hálával adtuk át rendeltetésének, hogy menedékhelye legyen sok veszendő kis magyar léleknek s azoknak magyar szellemben való felnevelése által, «a nemzeti erőnek szolgáljon kiröpítő fészkéülK A bentlakó növendékek száma 78, az iskolát látogatók száma 206, kiket egy tanító s három tanítónő nevel. Maradékon az áttérések újra nagyobb arányokban indultak meg hozzánk. Karácsony és újév között 21-en jelentkeztek. A legközelebbi jövőben, ha felépíthetik templomukat s betellik a szívek régi vágya, még nagyobb arányú áttérésekre van kilátás. Becsmenben az áldozatkészség hagyományos erény, egy évben sem marad el bizonysága. Ujabban Sorg Péter ajándékozott egy nagy harangot az egyháznak 1400 kor. értékben. A Dunamell. ref. e. ker. jegyzökönyve. 17