Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1912.

1912. november 2.

1912 november 2-án. — 2. 3. 4. 25 dését alapítványaikkal előmozdították, a most már biztos révbe jutott intézetet a következő lelkes beszédben ajánlotta továbbra is az egyházkerület atyai gondossá­gába : Fötiszteletű és Nagyméltóságú Elnökség! Főtiszteletű Egyházkerületi Közgyűlés! Ő exczellencziájának, a főgond­nok úrnak beszédére én adok visszhangot, mint a Theol. Akadémiának ez idő szerinti hivatalos képviselője. Örömünnep nekünk e mai nap, mely bátran nevez­hető }Eyxocína-nak, mert intézetünk megujulását, sőt azt mondhatnám, második megalapítását jelenti. Nagy áldozatot hozott a dunamelléki egyházkerület, de hiszen e világon minden előrelépés csak áldozat árán történhetik. Intézetünknek már születése is áldozattal járt: a kollégiummá kifejlődött kecskeméti főiskola megcsonku­lásával. Ezért a veszteségért csupán egy másik, de már örvendetes áldozat kárpótolhatta a kerületet: az alapítók tényes szellemi áldozata, mellyel ez új intézet fundamen­tumát lerakták. Nagy lelkek ideális szövetkezése, két testvér­egyház kézfogása volt ez közös nagy czélra, egyesült erő­vel és lelkesedéssel. E czél régóta ki volt tűzve: a pesti protestáns főiskola felállítása. Ezért lelkesedett, tervezge­tett, gyűjtött és munkálkodott a mult század első felében a két egyház színe-java, de a közbejött nagy vihar ezt is elsöpörte! De nem végleg és nem egészen. Sőt alig pár évre rá a theológia. majd a gimnázium is létrejött. Ez a szomorú korszak sokban kedvezett megalapításának. A nem­zet. a társadalom és az egyházak összetartása a politikai elnyomatás alatt nagyobb volt, mint valaha. A nemzet úgyszólván befelé élt, elkobozhatatlan és felfüggeszthetet­len javait és jogait védte és gyarapítgatta és értük szíve­sen áldozott és dolgozott. A kulturmunka nyújtott egye­düli érvényesülést az erőknek és autonóm eg\házi szer­vezetünk legbiztosabb védelmet. Innen az a megkapó jelenség, hogy intézeteink akkor országszerte a legkiválóbb tanerőkkel teltek meg s ez az 1855-ben megnyílt theolo­giai főiskola is azonnal a legkitűnőbb professzorokkal vonzza magához az ifjúságot. Például az 1858-ik évi vizs­gái meghívón, melyet gróf Ráday Gedeon bocsátott ki,

Next

/
Oldalképek
Tartalom