Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1912.
1912. november 2.
1:2 1012 november 2-an. — 1. mert sokszor a szabadelvüség czége alatt jelentkezik és így alkalmas arra. hogy megtévesz.-ze a szíveket és elméket. Mi protestánsok a szabadság alapelvéhez ugyanis híven kell hogy ragaszkodjunk, mert a történet tanúsága szerint az intézményeket azon erök vannak hivatva fenntartani, a melyek azokat megalkották és mi önmagunkat soha meg nem tagadhatjuk. De a szabadság és szabadosság közt, bár a magyarban csak néhány betű választja el őket, egy tenger terül el. A szabadosságot, a libertinizmust és a hitetlenséget senki sem ostorozta és üldözte jobban, mint maga Kálvin János Genfben, egyházunk ezen ősi fészkében. Mi a bibliai alapon szorosan kell hogy megmaradjunk, a nélkül, hogy az ige hirdetését békókba akarnánk verni. Mi lelkészeinket még nemrég lelkipásztoroknak neveztük, külföldön most is leginkább úgy nevezik őket; most már én mindenféle pásztort el tudok képzelni, de olyat nem. a ki arra vállalkozott, hogy őrzi a nyájat és azt mégis szélnek ereszsze vagy épen idegen karámokba terelje. A másik veszélyt abban látom fennforogni, hogy a felekezeti szűkkeblűség és fanatizmus újra ei'ösebben kezd tért foglalni és oly jelenségeket észlelünk nemcsak nálunk, de messze túl hazánk határán is, melyek aggodalommal töltenek el bennünket. A kor iránya jobbról és balról a túlzásoknak kedvez ; én már tíz év előtt jeleztem, hogy a középálláspontokat fenntartani mindig nehezebb lesz. már pedig mi azoktól el nem térhetünk. Én úgy látom a viszonyok fejlődését, hogy, ha az egyházak egymás közt nem tudnak fegyverszünetet teremteni és a hitetlenséggel és annak támadásaival szemben párhuzamosan küzdeni, akkor ezen folyton erősbödő áramlatokkal és támadásokkal szemben megállni alig fognak: pedig Magyarországnak eddig nagy ereje volt abban, hogy bevallottan vagy be nem vallva, de senki sem volt bizonyos vallásos érzés nélkül. Valamint a mezőgazdaságban, úgy az egyházi élet terén is határvillongási kérdések okoznak legtöbb keserűséget. Ezek elkerülendők lennének. Elég tere és mezeje van minden egyháznak a hitélet fejlesztésére és emelésére saját régióiban. A mai korban minden egyházban ezrek és százezrek vannak, a kik csak névleg katholikusok vagy névleg protestánsok.