Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1907-1909.

109. október 16.

278 1900 ápril 1-én. — c. f. b. ú. hatóságai öt a sárospataki főiskolánál viselt jogtanári állásától fegyelmi eljárás és Ítélet nélkül eltávolították és az állami fizetéskiegészítésen kívüli javadalmától megfosztották, állását törvénytelenül betöltötték és tanári szolgálatra történt jelentkezését visszautasították. Tény az, hogy a főiskolai tanár, mint egyházi tisztviselő, az Egyházi Törvények értelmében állásától csak fegyelmi eljárás útján az V. t.-cz. 35. §. e) vagy f) pontjainak alkalmazásával mozdítható el. Az egyházi tisztviselőkre vonatkozó ezen általános törvényes szabályt a főiskolai tanárokra vonatkozólag még a VI. t.-cz. 82. §-a és 116. §-a, valamint a VI. t.-cz. 110. §-a alapján kibocsátott szolgálati utasítás V. t.-cz. 34. §. c) pontja különösen is megerősítik és kifejezetten megállapítják. Kétségtelen tehát, hogy Ferenczy Árpád a sárospatakijogakadémiánál viselt tanári állásától csak fegyelmi eljárás útján, a megfelelő büntetési tétel alkalmazása mellett lett volna elmozdítható. A panaszlottak nyilatkozatai mellé csatolt egyházhatósági határozatokból azonban kitűnik, hogy Ferenczy Árpád az illetékes egyházi közigazgatási hatóságok által jogtanári állásától a fegyelmi eljárás mellőzésével közigazgatási úton nem elmozdíttatott, hanem lemondása elfogadtatván, ezen lemondás folytán nyilváníttatott állása megüresedettnek és hirdettetett meg arra a pályázat. A vitás kérdés tehát csak az lehet, hogy tényleg lemondott-e Ferenczy Árpád jogakadémiai tanári állásáról, vagy nem? Ennek elbírálása azonban a fegyelmi hatóság bele nem bocsátkozhatik, mert az illető egyházi hatóságok saját hatáskörükben döntöttek, midőn a lemondást s ezzel a tanári szék megüresedését megállapították. Ennélfogva nem képezheti fegyelmi bíráskodás tárgyát az sem, hogy helyesen magyarázták-e e részben panaszlónak abbeli ténykedéseit, a melyek a megállapítás alapjául szolgálhattak. Miután ezek szerint a panaszló által sérelmesnek