Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1896-1898.

1898. október 15.

198 1898 október '21-én. — 102. tani missióink némelyike, vagy önfentartására nagyobb erővel s jólléttel, vagy a már is folyamatban levő, vagy elvileg kimondott anyásítás utján, önereje mellett vagy a lelkészi javadalmak kiegészítésére szolgáló állami segélylyel a missiói jellegről s azzal összekötött segélyről lemondhat s azt más missiói pontnak engedheti át. S már itt kijelentem, hogy ha ily esetek be fognak következni, akkor kérni fogom (s erkölcsi jogosultsággal talán követelhetném is) hogy a dunamelléki egyházkerület missiói segélyéből talán fölszabadulandó összegek, ugyanezen egyházkerület már is meglevő, de még segélyhez nem juthatott további missiói körének vagy új telepeinek fentartására vagy segélyezésére legyenek fordítandók. Ezek előrebocsátása után áttérek az egyes missiói körök állapotainak előterjesztésére, mellőzve a sokszor ismételt statisztikai adatok részletezését s csak a nevezetesebb változásokat emelve ki, az állapotok mai sziliében valő feltüntetésére. 1. Heskai missió. A már alakulásának legrégibb voltánál fogva minden eddigi jelentéseimben első helyen álló beskai missióról most azért a páratlan nagy s váratlan gyarapodásért is első helyen szólok, a melynek jelentősége a reformatio s jelesen a magyar reformatio első korára emlékeztet s azzal hasonlítható össze, mikor Sztárai Mihály, Baranyában terjesztvén s megalapítván a református vallást és egyházat, a Dráván is átlépett, számos horvát és szláv nyelvű községet is megnyert a Kálvin vallásának s egyházakat alapított a maga pásztorsága alatt. Azokból ma is hitünkhöz ragaszkodva s előbbi ősei ó-vallásához visszatéríthetetlenül szilárdul, bár szláv nyelvében s nemzetiségében megmaradva, csak egy anyaegyház (Tordincze) s annak leánya (Antin) van még a mi kebelünkben s pásztorságunk alatt, a