Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1896-1898.
1898. október 15.
1898 október 21-én. — 102. 199 többi lassanként a századok folyása s viszontagságai alatt előbbi (részint katholikus, részint gkeleti) hitére visszatért; míg az előbb is magyar reform, egyházak (Kórógy, Szent-László, Haraszti s utóbb Magyar Rétfalu — mind Slavoniában —-) magyarok és reformátusok maradtak. Az ötvenes években megkezdődvén a magyar anyaország déli (Dunán inneni) s részben keleti (Dunán túli) részeiből a kiköltözés nagyobb részben Slavoniába, kisebb részben Horvátországba, ezek közt nagyszámmal, leginkább Bácsbodrog vármegyéből reform, és ághitv. többnyire németnyelvű nép, vallását és nyelvét megtartva költözött a Dráván túlra s ott szórványosan telepedett meg. Ezek közül a reformátusok, nagyobb részt Slavoniában telepedtek le s ezek alkotják a dunamelléki ref. egyházkerület missióit, kisebb részek nyugotabbra, nagyrészt Horvátországban, kik a Dunán túli ref. egyházkerület hatósága alá tartoznak. Szeréin vármegye (Horvát-Slavon ország leggazdagabb földe) egészen Yerőcze, Pozsega vármegyék nagyobb része is a miénk, csak legnyugotibb sarkaik a dunántúli egyházkerületéi. Ezeket mind a két egyházkerület, számon vette és veszi még folyvást s gondozza, táplálja Isten segélyével s kormányozza egyházilag. Legújabban Horvát-Slavonország, melynek vallásés közoktatási ügye külön és önálló a Magyarországétól s ennek kormányától, engedve az igazságnak s a vallásszabadság szellemének, a horvát-slavonországi protestánsoknak is, a vallásszabadság s egyenlőség irányában haladó törvényeket hozott. Ezeket mellékesen érintve térek tárgyamra. Az ötvenes évek vége felé. a Bács vármegyei nagyobb katholikus községekből, Zentárói, Temerinből, O-Becséről, Kis-Hegyesről, továbbá Torontálból is, nagy számú magyar nyelvű lakosok is költöztek a Dunán és Dráván túlra s jelesen, több mint 700 lélek Szerém vármegye áldott földére, Ivarloviczon alul, Beska tőszóm-