Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1892-1895.

1892. október 1.

1891 október 4-én. — 51. 161 / Debreczen, H-M.-Vásárhely, Kis-Ujszállás, Kún-Szt.-Miklós, a pesti német leányegyház kegyes adományait a múlt évben; helyben a Machmer Fülöp (már említett) jótékonyságát. Az önkéntes buzgóság itt átalában-véve igen örvendetes. Tavaly egy özvegy asszony 200 frtot hagyott egy második harang beszerzésére. Szívesen áldoznak a közalapra is. Az egész missio kivetése 1891-ben volt 47 frt 80 kr., melyből 44 frt az espereshez be is küldetett; a kevés hátrálék ez évben utólag folyt be. Sőt jótékonyságot is szívesen gyakorolnak a mult télen 40 frtot gyűjtöttek ínségesek felsegélésére; ebből 20-at az árvaiaknak, 20-at a Jószívbez küldöttek (ez utóbbit közelebbről az én kezemhez). Banovczén a lelkész a múlt évben 33 egész és 10 félvasárnapot, azonkívül húsvét, pünkösd és karácsony első napjait töltötte templomi szolgálattal; úrvacsorát háromszor osztott. Az iskola és imaház felavatását, az új évet, a koronázási jubileumot, külön istentiszteletekkel ünnepelték. Keresztelt 14 gyermeket, esketett egy párt, temetett 16-ot; konfirmált 13-at. Ezeken kívül az egész missióban 37 születés, 23 halálozás, 7 esketés; tíz konfirmált. Az iskolát 60 gyermek látogatta. Ebből 40 banovczei, 20 idegen. Tíz teljes hónapon át foly a tanítás rendesen. Az egész missio lélekszámának s iskolaköteleseinek pontos összeállítását a jövő évi jelentésére igéri a lelkész, kit páratlan buzgóságában s fáradhatatlan minőségében ez évben több heti betegség, két ízben is hátráltatott. Fürdőt is kénytelen volt használni. Betegsége alatt egy ideig Póth József újverbászi segédlelkészszel helyettesíttette magát. 3. Szeliste. E missio életében az elmúlt év egy örvendetes átalakulás időszakát képezi. Ennek jelei már az utolsó előtti évben, 1891. jnásodik felében is mutatkoztak. A minden földi javak nélkül szűkölködő s két kezöken kívül semmivel sem bíró szegény emberek, kik a Nasic melletti erdő-irtásra Szelistén csoportosúltak, ott családonként öt holdat s házhelyet kaptak, melyért azonban az urasági erdőt s a magok telkét is irtaniok s mivelhetővé kellett tenniök, a missio három első évében az erős munkával s a nyomorral való küzdelemben emésztették fel minden erejöket s a lelki szükséget a test parancsoló szüksége mellett nem érezve, csak fáradtságos testi életet éltek s a lelkiekkel nem sokat gondoltak. A negyedik évben, a munka nagyján túlievén már, 10