Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1892-1895.

1893. október 21.

1893 október 21-én. — 8. 19 szeti fakultás, mint középiskolai tanárképző-intézet, és a kolozsvári tudomány-egyetemmel kapcsolatosan szervezendő theologiai fakultás; két oly intézet, melyeket az Egyetemes Zsinat «egyházunk elsőrendű szükségei» közé sorolt s sürgősségüket azzal fejezte ki, hogy a két ezélra, a közvetlenül érdekelt két (a tiszántúli s erdélyi) egyházkerületek által felterjesztett tervezeteket elfogadta, általok bejelentett anyagi forrásokat számba vette, az életbeléptetésre s első felállításra még hiányzó összegeket, évenkinti 14 ezer — vagy annak megfelelő 280 ezer forint tőkében állapította meg s ezek beszerzésére, örök alapítványok, kötelezett évi járulékok és egyszersmindenkorra szóló, bármily adakozások gyűjtése iránt intézkedett. Az erre vonatkozó zsinati határozatokat, az alapító levelek s aláírási ívek megállapított szövegeit, kellő számú példányokban, az esperes uraknak én is megküldöttem s néhány helyről a gyűjtésnek már némi eredményét is vettem: de az eljárást ós annak eredményét még sem kielégítőnek, sem általánosnak nem mondhatom. Sőt, bár az eljárási módra nézve már magában a Zsinati határozatban s a szétküldéskor kibocsátott körlevélben is van utasítás adva, mindazáltal több esperes társam nyilvánította azt az óhajtását, sőt a Vértesalji Em. eziránt külön indítványt is tett: hogy mostani közgyűlésünk alkalmával beszéljük meg értekezletileg a követendő eljárást, hogy abban valami rendszer s egyöntetűség legyen, a siker biztosítására vezető. Ezt magam is helyesnek és szükségesnek tartom s azért kérem a főt. Közgyűlést, méltóztassék ily értekezlet tartását elrendelni, utasítván az esperes urakat, hogy megállapodásaink szerint járva el, eljárásuk eredményéről már a legközelebbi egyházkerületi közgyűlésre tegyenek jelentést. A második dolog, a mit vártunk, de még eddig nem teljesedett: az egyházpolitikai kérdések megoldása s törvények által való szabályozása, rendezése. Ezek egy részére nézve az államkormány benyújtotta ugyan törvényjavaslatait, de azok közül is a talán legfontosabbikat: a házassági jogra vonatkozót, s a minket talán leginkább érdeklőt — az 1868: Lm. t.-cz. revisióját — még nem ismerjük s amazok is a törvény-