Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1892-1895.

1895. szeptember 21.

I 1895 szeptember 25-én. — 45. 109 rozták el magokat, hogy oda be fognak lépni: erre bizonyosan igen jó és közelfekvő okaik voltak, a melyeket ők nem tarthatnak valami nagy szerencsétlenségnek. Egyébiránt az egyleti vagyonhoz való viszonyukra nézve az ő állításoknak elfogadásából se következhetnék semmi olyan, a mi az alapszabályoktól eltér; mert ha valamelyik fenntartó testület a maga tanáraival szemben csakugyan mint valami kényszerítő vis major lépne fel e kérdésben: akkor az ezen kényszergetésének a vagyoni következményeit is hordozni tartoznék, s nem háríthatná át azokat ezen ártatlan gyámegyletre és a theol. tanárokra és az özvegyekre, a kik bizony a t. kollega urakat nem kényszergetik sem arra, hogy innen kilépjenek, sem arra, hogy oda belépjenek. 6. A t. választmány hosszasan vitatja, hogy a gyámegylet feloszlása esetén az egyházkerületnek joga lesz a vagyont hasonló czélra fordítni; már pedig a kilépő tanárokért az ottani belépési díjnak befizetése hasonló czél. Ebben a t. választmánynak igaza van; azonban az egyházkerületnek ez a joga csak akkor lép életbe, a mikor az egyleti közgyűlés a feloszlást az alapszabályok 25. §-ában megállapított módon kimondja; a mi még eddig nem történt meg. De még a mikor ez megtörténik, akkor se terjed az egyházkerület szabad rendelkezési joga az egylet egész mai vagyonára, mert abból előbb kiszakítandók: 1. a kegyes alapítványok, a melyek sem az ottani belépési dijak kifizetésére el nem költhetők, sem fond perduvé át nem alakithatók, hanem mint alapítványok kezelendők tovább a kerület által, és ezeknek csak a kamatja felett rendelkezik szabadon a kerület, hasonló czélra; 2. kiszakítandó a szerzett jogok biztosítéka, fond perdu alakjában, mert a szerzett jogok a jogosultaknak magánjogi tulajdonát képezik. Szerzett jognak tekintendő első sorban a meglévő özvegyek és árvák, másodsorban a ki nem lépő tanárok alapszabályszerű igénye. A mi pénz e két tételen túl fennmarad, a fölött, valamint az alapítványok kamatja fölött is, a t. egyházkerület teljesen a maga bölcsesége szerint rendelkezhetik, hasonló czélra. Tehát joga lesz az egészet akár a meglévő özvegyek és árvák jobb ellátására, akár a theol. tanárok, akár a kilépő tanárok nyugdíj czéljaira használni; joga lesz azt e három czél közt tetszés szerinti arányban megosztani, vagy akár az egészet egy negyedik, de ezekhez hasonló czélra felhasználni, a nélkül, hogy e miatt