Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1887-1891.

1886. október 13. - 1886. november 4. - 1887. június 4.

2o 1887. junius 4-én. — 6. frtot rendelt kiadatni. A hivatalos értesülés — jegyzőkönyvi alakban még akkor nem érkezvén meg, közgyűlésünk mult év május hó 31-én v. ü. 9. szám alatti végzésével az ügyészi jelentést egvelőre tudomásul vette s az osztalék hova fordítása iránti határozatot jövőre - azaz a jelen közgyűlésre tartotta fenn. — Junius hó 19-én megérkezett a hivatalos értesítés, t. i. a jegyzőkönyv, melyet a jelen közgyűlésen kellend tárgyaltainunk, részint az igazgatóság új szervezetére vonatkozólag abban foglalt javaslatára, részint az (időközben két részletben kifizetett s általam egyelőre közpénztárunkba elhelyezett) 1886-ik évi 2000 frt osztalék s általában az ez alapból évenként befolyandó jövedelem­nek az alapító levél értelmében való felosztása iránti ha­tározathozatal végett. Ezúttal egyszersmind bemutatjuk az 1887-ik évi osztalékról szóló hivatalos értesítést is. S ígv ezen áldásthozó intézmény már tényleg és állandóan meg­kezdette működését! Hogy az egyetemes érdekű dolgokkal végezzek: reí. egyházunk egyetemes névtára — mely az 1886. évi adatokat foglalja magában, a jelen év elején megjelent és szétküldetett. Az egyetemes konvent jegyzőkönyvéből, a már említetteken kívül, a Családkönvvek (55. sz.) — a középiskolai vallástani kézikönyvek (63. sz.) — a jogakadémiák (63. sz.) ügyei lesz­nek jelen közgyűlésünkön előterjesztendők és tárgyalandók. Ha az eddigiekből a főtiszt, közgyűlés azt az örven­detes meggyőződést merítette, hogy egyetemes egyházunk­ban az élet és munkásság jelenségei minden téren mutat­koznak s pangás és elhalás sehol: merem remélni, hogy az egésznek mozgó életétől saját egyházkerületünk sem marad hátra, sőt haladni igyekszik mindenben s nem hagyja szé­gyenben a protestáns egyház amaz életelvét: az öntevé­kenységet s a mit egyedül az szülhet — a haladást. Egyházmegyénk jegyzőkönyvei tanúskodnak arról, hogy mindenütt élet és haladás van; egyházunk őrállói sehol semmi ponton nem alusznak, mint a gyönge tanít­ványok a Getsemáne kertben, hanem virrasztanak és imád­koznak, azért ha valahol baj van, — mert semmi emberi

Next

/
Oldalképek
Tartalom