Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

1866. május 26. 28. 29. 30. 31. június 1. 2. 3.

1866. Május. 19 32*) Kelt Budán 1865. september 5-rol 62,269. sz. a. mely szerint az 1862-ik évi december 13-án kelt illeték rendszabás 40. tétel szánni határozványa értelmébeni illeték köteles szolgálati alkalmazásoknak, az egyházi és világi hatóságok és hivatalok, valamint magán személyek, az illeték kiszabására hivatott hivataloknál! bejelentésére csak azon esetekben köteleztetnek , midőn az 1850-ik évi august. 2-án kelt bélyegtörvény 5-ik §-a B. b. pontja értelmében a szolgáltatás vagy ellenszolgáltatás értéke magában az okiratban kitéve nincs, vagy más okiratokra, irományokra, könyvekre, számadásokra hivatkozás által van kifejezve, minden egyébb illeték köteles szolgálati alkalmazásokérti illeték megfelelő bélyegjegyek alkalmazása által fizetendő le. S8.) Ugyan e tárgyban 1866. május. 2-ról 22994. sz. a. melyben tudtul adatik, hogy az egyházi hivatalok és javadalmak átruházásáért az 1862-ik évi december 13-án kelt bélyeg és illeték törvény 40-ik dijszabási tétele a.) betűje értelmében járó illeték annak kiszabási módozatai körül követett eljárás, különösen ezen illeték kötelezetségnek a káplánokra is kiterjesztése, továbbá a magán adományozási! egyházi hivatalok ingóságbeli javadalmazásai után az 1850-ik évi august. 2-án kelt bélyegtörvény hatályba léptetői az 1863-ik évi januar l-ig terjedő időszak alatt emiitett bélyegtörvény 23, 39. t, sz. alatt megszabott, de be nem fizetett illetékeknek utólagosan czélba vett beszedése ellen, több egyházi hatóság részéről támasztott panaszok orvoslása végett a kir. Helytartótanács által legfelsőbb helyre tett felterjesztésére leérkezett, f. e. martz. 12-én 682. sz. a. kelt kegyelmes kir. udvari rendelvény szerint, a cs. kir. pénzügyministerium a bélyeg és illeték törvény szabályainak megváltoztatására magát felhatalmazva nem látta, s egyúttal kijelentette, hogy miután a bélyegtörvény értelmében a jogügyleti okmányok kibocsátója épen ugy , mint azoknak elfogadója egyetemlegesen felelősök a törvény követelményeinek elégtételeért, e kötelesség alól az egyházi javadalmak adományozója sem menthető fel , s igy felelős azért , hogy az elfogadó részéről a törvénynek elég téve legyen. — Az 1850-ik évi august. 2-án kelt bélyegtörvény hatályba léptétől 1863. januar l-ig a magán adományozástól függő egyházi hivatalok után járó, — nevezett hivatalok ingóságbeli javadalmazásai után a Il-ik fokozat szerint kiszabandó illetékekre nézve a pénzügyministerium szinte nincs azon helyzetben, hogy azokat elengedje, hajlandó mindazáltal az illeték kiszabása módozatai iránt fentebb kifejtett ujabb elveket ez időszakra is alkalmaztatni, a papság lelkiismeretességére bizván, hogy a törvény kivánalmainak e módon utólagosan eleget tegyen. — E szerint oly esetekben, midőn az illeték bélyegjegyeknek a már kiállított okmányra ruházása által szándékoltatik kifizettetni, elégséges leend, ha az illető okmány hivatkozással a pénzügyministerium engedélyére az adó hivatalnak a felhasznált bélyegjegyek átbélyegzése végett bemutattatik, — ellenben az emiitett időszak alatt történt hasonnemü oly magán adományozások, melyek illeték szabás végett eddig bejelentve nem voltak, s melyek után járó illeték bélyegjegy használata által le nem rovható, az azokkal összekötött jövedelem kitétele mellett, az illetéknek utólagos kiszabása végett a bejelentésre kötelezett egyházi hatóságok vagy hivatalok által a megküldött kimutatás szerint, közvetlenül az illeték kiszabására hivatott hivatalokhoz pótlólag mielőbb bejelentessenek , és a törvényszabta határozatoktól a káplánok javára sem lehet kivételesen eltérni. A káplánokra nézve azonban azon körülménynél fogva hogy alkalmazásuk nem állandó, az illeték köteles fizetés értékének kiszámítása az 1862-ik évi bélyegtörvény 40. t, sz. a.) pontja értelmében az 1850-ki august. 2-án kelt bélyeg és illeték törvény 16-ik §-a a.) pontja határozatához képest, a jövedelemnek csak háromszoros , mig az állandó alkalmazásoknál a jövedelemnek tizszeres összege után történik; — a szolgálati állomások változtatásánál pedig az 1862-ik évi bélyegtörvény 40. t. sz. a.) 3-ik jegyzete szerinti eljárás alkalmazandó, mely szerint ha az illető hason javadalmazással egybekötött állomásra lielyheztetik át, az okmány minden ivétől 50 xr. bélyegdijt, nagyobb javadalmazással járó állomásrai áthelyezésnél pedig csak a javadalom többletétől fizet bélyeg illetéket, — mely utóbbi esetben azonban az előbbi javadalomtól járó bélyeg illeték lefizetése vagy annak elengedése kellőleg kimutatandó. Az egyházkerületi gyűlés 1864-ik évi 55. s mult évi 24. és 25. sz. a. kelt végzéseihez továbbá is ragaszkodik , s miután a felolvasott kormány intézkedések egyes jóltevők kegyes adakozásaiból is alakult és fenálló egyházunkat alapjában támadják meg, sérelme orvoslásáért O cs. kir. Felségéhez járuland , a felirat elkészítésével Filó Lajos, Tanárky Gedeon és Polgár Mihály urakat bizván meg. 34/) Kelt Budán 1865. september 18-ról 71683. sz. a. melyben meghagyatik, hogy a szentbenedeki helv. hitvallású lelkész a kalocsai érsek feljelentése következtében azon törvénytelen eljárásáért , miszerint helv. hitvallású Szabó József és rom. katli. vallású Gyúr esek Teréz szent-benedeki lakosok vegyes házasságból született Etelka nevű gyermekét az 1791. 26. t. cz. 15-ik §-a ellenére és az illetékes rom. kath. lelkész többszöri tiltakozása daczára azon évi januar 1-én megkeresztelte — kérdőre vonassék, és oda utasittassék, miszerint a kérdéses keresztelést a helv. hitvallású anyakönyvből törölje ki, és az anyakönyvi kivonatot az illetékes rom. kath. lelkésznek szolgáltassa át. Az 1848. 20. t. cz. 2. §-a a hazában törvényesen bevettt minden vallás felekezetre különbség nélkül tökélletes egyenlőséget és viszonosságot alapitván meg , — miután ezen törvénynek érvényessége legfelsőbb helyről is kijelentetett, egyházkerületi közgyűlésünk panaszlott lelkésznek a törvényileg biztositott e viszonosság elvéből folyt azon tettét , hogy helv. hitvallású hivének gyermekét a szülők 5*