Rádiófigyelő, 1942

1942-03-19 [1312]

1942. március 19. BIZALMAS! ­óra 15 perc - szám. t KL/Pr 33, / B R A S S 0 11 órai adásának III. folytatás?./ . Megmentettük Dél-Kelet -Euró-' ! p á t is és gátat vetottü/ik az Adriát i s f e­,nyegető elárasztásna k,/navalire szót használta* 3 szé­' val jelzik a románok a magyarok "betörését" Európába . 1 Kavaliroa unguri­i loi"A Ez. a lelkiismeret adja a Duoe kezébe a fegyvert 1921-ben, ho/y a * latin országokról és különösen Spanyolországról elhárítsa a kooaunizattS j f veszedelmét A harc folyik és a Kárpátok karéjától a Duna torkolatáig mi ' voltunk mindig és mi vagyunk most is,,,,,.,do ha a román nép felelős a t ' civilizációért, akkor kivivta igazságát és jogait,ez eihivatás nem szé ' beszéd, nem történelmi jogokra Hivatkozó szoszátyárkoáás. Lz volt ősuink ! elhivatása, 1475-ben Stefan col Maré írj a, hory országunk a kereszténység f kapuja, amelyet eddig Isten kegyelme megőrzött, de ha ez az ország elvesz, akkor az egész kereszténység nagy veszedelembe karült. Mi esküszünk - ir­i' ja a-nagy vajda -, hogy nalálunkig harcolunk a kereszténységért és igazsá­- gért. A törtenelem nagy felelősséget-hárított népünkre, amelyet,,,., a Hab* i üurp rendszer sem rendíthetett mag. ...Mi románok nem vagyunk elég erősek 'ahhoz, hogy a teljes felelősséget magunkra vállaljuk, a Kárpátoktól a i Dnyesztérig, amig a na-gr német nép nem ébredt elhivatásának tudatára gyar­* ló erőnkkel egyedül harcoltunk, nem segített sxnki. A hegyek gerincéről f széttekintve, a kommunizmus csak e^y rossz ideológiának tetszhetík, do mi * r ománok saját börünKöri tapasztaltuk a b o lsevista uralom borzalmait. A ro- fs t man népet hatalmas olasz es nemet szövetségei r^viOTfcl'oiytatott Közös naiv 'iíp ' ea az uroK keleti ellenség ellen, feljogosítja arra, hory higyjen a vég- '• • t ső igazság elkcvetkezésáben, Ha a huszadik század a fai OK és a kontinen­tális egyensúly korszaka lesz, akkor e korban elképzelhetetlen lenne a f rabszolgaság. Ha az uj Európa nwn létezett volna, akkor most fel kellene fedezni, Csák a német, latin egyesülés képezheti a jövő Európa alapjait* j Gazdasági téren népünk termeszetszarüleg beilleszkedik a német-latin egy* ségbe és megvalósítja a ráháruló szerepet az északi Kárpátok és a Fokete­{ tenger között, A Duna karjának ölelésévé* Közép-Európával egyesül.Olasz­-^..prszág felé kinyújtjuk az'crökkőtartó hit és barátság karját. Mi vagyunk I á^Buna-medence szemefénye. Ahhoz, hogy a Kárpátok koszorújától a Fekete- , •' tengerig terj edő területen elhivat ás únkat betölthessük, fel kell építsük f a hazát es^szent hituinkke^4öall, hory egyesüljünk. Ha az Isten ugy adta/ hogy Antonescu tábornagy egy év alatt visszafoglalta az elvesztett terü­t leteket % amelyekért őseink évszázadokon keresztül küzdöttek, akkor min­den reményünk megvan arra,.:, ...az elkövetkező tavasz a munka időszaka ! lesz. Másfélmillió hektárnyi földünk el kell láss*'a hadsereget és min­ket is. hogy boldog, megelégedéssel várhassnk^icsőséges időket, amelyek ! elkövetkeznek. Románia l918F-baQ megnyerte a háb orút, de elv eszi ette a bé­két, li a háborút is, a békét is meg kelly-tfogy nyeri ük. Ehhez pedig, lw­\ jobb biztosítékunk Hitler személyié, aki legnar^obb megértéssel viseítotlk Románia törekvései iránt. Jómagam as részesültem abban a szerencsében, hogy­! Ggringgel és Ribhentroppal tárgy álltassak ilyen irányban , mondhatom az ő részükről is a legmesszebbmenő .megértést tapasztaltam és ha gost nem is ' jaSwiatok fel mindén bát orítást, J^JLÍ^I*^ " k aptam - egyesekről-ne m I s kell beszélni, úgyis tud . ia. min^M T^, Diztosithatom a rcmffnsgffiT.^TT ........te romai lfiu, aki még a szabad és egyesült ha­za védőszárnya alatt láttad meg a. ükpvilágofc.-.,.. ,.2000 esztendeie-szenved I a román'ératted. n /Folyt, kéy,/

Next

/
Oldalképek
Tartalom