Múzsák - Múzeumi Magazin 1992 (Budapest, 1992)
1992 / 3. szám
LEGHÍVEBB BARÁTAI ISTIC Tarbosaurusacímlapon Szörnyű üvöltés hallatszik, az érzékenyebb gyermekek sírva fakadnak. Párizsban a Felfedezések Palotája névre hallgató nagy természettudományos múzeumban történik mindez, ahol általában a modern technika vívmányai láthatók, ezúttal azonban a maradványaikból megelevenített óriási robotállatok rekonstruált hangját hanggenerátorok idézikfel. Mi a közös a Góbi sivatag, a budai királyi vár és a velencei Canale Grande partján épített patrícius-palota között? Az őshüllők. A mongóliai leleteket /reklámszövegük szerint a világ legnagyobb őslényei, vagy legalábbis ezek lábnyomai, tojásai vagy ezek nyomai, töredékei/ ugyanis világ körüli útra indították: jártak Budapesten is, aztán Velencében lehetett látni őket. Eközben a ragadozó vagy növényevő ősállatok megszállták a könyvpiacot is. Se szeri, se száma a róluk szóló könyveknek. Ha a valóban tudományos, szakmai kiadványokat nem is számítjuk, a népszerű enciklopédiáktól a levelezőlapokig, a kinyitható képeskönyvektől a rejtvényújságokig mindenféle kiadványban megtalálhatók. A televízióban Denver, az utolsó dinoszaurusz című amerikai rajzfilmsorozat járja a világot. Korábban meg a Flintstone család életének keretét adták a nem mindig pontos őslénytani ismeretekkel megrajzolt ősállatok, köztük a háziasított, leginkább fókaszerű lény, a magyar fordításban Dínó, a kis ördög, aki a rím kedvéért nálunk nem kap kaktusz-szörpöt. Játékboltokban és múzeumi standokon lehet kapni kis ősállatokat, ismert a sokféle, felfújható szaurusz is. Mik is valójában ezek a mostanában oly népszerű őslények? Évszázadokkal ezelőtt is ismertek voltak régi, kihalt állatok csontjai, testük lenyomatai vagy más maradványaik. Azután az emberi tudományos rekonstrukció csodálatos rejtvény- fejtői egyre pontosabb képet adtak az élet fejlődéséről. Ma is úgy tudjuk, mintegy 225 millió évvel ezelőtt merészkedtek ki a szárazföldre az első gerinces őshüllők. És mintegy 65 millió évvel ezelőtt zömmel ki is haltak, csak utódaik élnek, a mai krokodiltól a gyíkokig. Fénykorukban voltak szárazföldi növényevők és ragadozók, erdei, mezei és sivatagi példányaik. Sokan maradtak a tengerekben, mint a halgyíkok, mások repülni is tudtak, mint a mai repülő gyíkok, sárkányok és a madarak ősei. Méreteikben rendkívül nagy különbségek mutatkoznak: a tenyérnyi kis példányoktól a harminc méteres sárkánygyíkokig terjed a skála. Igen sok fajuk fantasztikus testrészeket, szerveket fejlesztett ki. Szarvak, rücskök, hőtároló pikkelyek, kicsiny vagy óriási karmok, tízméteres farok vagy folyton kicserélődő fogak /egy-egy állat összesen tizenötezer fogat is növeszthetett/, jónak ítélhető vagy vaksi szemek találhatók rajtuk. Lusta, nyújtózó állatoktól vérengző, ugróbajnok őslényekig sokféle változatuk volt ismert. Rend- szertanilag zömmel hüllők, ám népszerűsítőik sok más, régi, kihalt állatot, például a mamutokat is körükben szerepeltetik. A földtörténeti perm vagy triász korszak életkörülményeit sok részletben ismerjük növények maradványai, lenyomatai és az őslények leletei alapján, ám mindennek megelevenítéséhez sok fantáziára van szükség. Főként az állatok pontos rekonstrukciója során figyelhető meg ez. A múlt században a francia tudósok számítottak a legjobb ősállat-újra- rajzolóknak. Majd századunkban a németek vették át az európai pontos rekonstruálok szerepét. Amikor azonban a második világháborúban sok értékes, valódi leletük elpusztult, a franciák visszaszerezték a vezetést. Ekkor azonban az amerikai ősállat-leletek szakértői már egészen más utakon jártak, s maguk a leletek is különböztek. Az utóbbi évtizedekben világméretűvé vált a régi leletek kutatása. Ennek megfelelően különböző rekonstrukciós isko- lákfejlődtekki. Nyilvánvalóan egyre inkább hallatják a szavukat a japán újraalkotók, akik plasztikus, szinte már mozgatható modelleket formáltak. Noha mindenütt a szaktudósok segítik az őshüllők kicsinyített másainak készítését, a múzeumokban látható "teljes méretű" rekonstrukciókat pedig csakis ők készítik, jól megfigyelhető a tudósok ízlésvilágára valló különbségek. A francia őslények kecsesebbek, divatosak. A német őslények harapósabbak, fenyegetőbbek. Az amerikai őslények közül több mintha fogyókúrán vagy aerobic tanfolyamon vett volna részt. Mamut mozgatható képeskönyvben 44
