Múzsák - Múzeumi Magazin 1992 (Budapest, 1992)
1992 / 3. szám
Loch Ness szörnyének őse, a Diplodocus A cseh ősállat-festő, Burian szerint a Góbi sivatagban mintegy hetven millió évvel ezelőtt élt Tarbosaurus bataar szürkésbarna, agyagszínű, hat méter magas és tizennégy méter hosszú, igen gyors ragadozó volt, közel száz foggal, négy ujjú karmos hátsó lábbal, ám csak kétujjú csökevényes mellső lábakkal. Farkával támasztotta meg magát, hátsó lábain futott. Közeli rokona, a Tyrannosaurus rex vagy tíz millió évvel korábban élt. Legjobb leleteit az Egyesült Államok hegyvidékeiről ismerjük. Nagysága nem tért el az előbbitől, ám "csupán" mintegy hatvan, egyenként tizenöt centiméter hosszú hegyes foga volt. Francia képeskönyvekben piros színűre festették, és zöldessárga kis növényevő dinoszauruszokat harap- dál; a párizsi őslénykiállítás belépőjegyén viszont sárgászöldes csíkos állat, szeme fölött két koponyadudorral. Távolibb rokona, a tizenkét méteres afrikai Spinosaurus hátán egy hosszú, talán két méteres átmérőjű szarulemez volt, amely a test hőmérsékletét szabályozhatta. Ennek ismerjüksárga, homokszínű, de téglaszínű rekonstrukcióit is. A mesekönyvek és képeskönyvek sztárja a huszonhét méteres Diplodocus, mely gyenge fogaiból ítélve csak a zsenge növényeket fogyaszthatta. A legtöbb tudományos Tyrannosaurus rex mozgatható képeskönyvben rekonstrukció sárgásnak tekinti, ám kapható szürkében is. Minél fan- tasztikusabbak a leletek, annál meglepőbbek a modellek. Az észak-amerikai Stegosaurus hátán két sor szarulap volt. Ábrázolják ezt levél alakúnak, máskor inkább tövisszerűnek, s az állat színe is váltakozik a zöldtől a vörösig. Több "orrszarvú" állat is élhetett: három vagy öt szarvszerű fegyverrel /Tri- ceratops, Pentaceratops/. Itt a szarvak nagysága, hajlása alakul a rekonstruálok ízlése szerint. A bőr színe lehet lilás, elefántszínű vagy akár homoksárga. A későbbi korokból a szibériai és alaszkai mamutok ábrázolása mutat jellemző stíluseltéréseket. Főként az agyarak kanyargása, a fülek állása és nagysága, a szőrzet milyensége függ a művészek ihletétől. Muzeológiailag és a tudománynépszerűsítés mikéntjét tekintve is élvezetes összehasonlítani a sokféle ősállat-bemutatást. A múlt században a nagy csontvázak vasszerkezettel összefűzött hatalmas darabjai között, inkább alatt sétáltak a múzeumlátogatók. A későbbi korokból életképeket rajzoltak a falakra: legtöbbször az ősemberi csorda vadászik mamutokra. Az enteriőr jellegű bemutatás csak ritkábban volt lehetséges, több őslénytani, biológiai múzeumban azonban van dioráma. A könyvekben a képek színessé váltak, legújabban pedig az olyan kinyitható művek a népszerűek, ahol a lapok közé fűzött színes papírkivágás- modelleka lapok mozgatásával maguk is mozognak: rettenetes állkapcsukat csattogtatják, egymást eszik, vagy ormányát és fülét mozgatja a mamut. A régebbi kis modellek festett agyagból készültek. Ma a puha műanyag a divatos, amelynek például a torkába oda lehet tenni egy legelésző, jámbor őslény nyakát. Persze, az ember is megjelenik e kis modellekben. Elejtett állatokat hurcol, arckifejezósét és "öltözetét" úgy szerkesztik meg, hogy emlékeztessen a majomszerű ősre, de mégse riassza el a látogatót. Minthogy az őshangok rekonstrukciója a beszédfelismerő gépek elvén alapul, és nem sokban különbözik a válaszoló robotok hangjától, újabban egyre több a hangos rekonstrukció is. Nem volna meglepő, ha mielőbb valódi robotrendszerű modellek lennének kaphatók. Fliszen az a múlt, amit mi rekonstruálunk, a leghívebb barátunk. A legveszedelmesebb ősgyík is engedelmesen követi muzeológiánk és szuvenír-készítésünk fejlődési állomásait. E modellekben végülis magunkat jelenítjük meg: azt, ahogy mi idézzük vissza az évtízmilliós előzményeket. VOIGT VILMOS KEDVES OLVASÓINK! Mint előző számunkból már értesülhettek róla, a Múzsák Magazin megjelenése attól függ, sikerül-e valamilyen forrásból szert tenni az előállítási költségek és az árbevétel közti különbözet, az úgynevezett veszteség fedezetére. Ez idő szerint sajnos az 1992/4. számhoz ez az összeg nem áll rendelkezésünkre, de nem adjuk fel a reményt. Ha belátható időn belül nem készülhet el ez a szám, előfizetőink visszakapják az erre befizetett pénzüket. Bízunk benne, hogy ha késve is, de majd ismét megjelenhet lapunk, és Önök, kedves olvasóink kitartanak mellette: a szerkesztőség 45