Múzsák - Múzeumi Magazin 1989 (Budapest, 1989)

1989 / 4. szám

Oberland házai a templomtoronnyal Fallersleben szobra HelgolancFban A kikötő Oberland felöl tek tanyát. A forgatagban tán fel sem tűnt, hogy 1826-ban a Siemens család egyik tagja tengeri fürdő építésére alapított részvénytársasá­got. És megfordultak mások is Né­metországból az angolok fennha­tósága alatt álló szigeten. Itt ka­pott menedéket a germanisztika bo­roszlói egyetemről elűzött profesz- szora, August Heinrich Hoffmann von Fallersleben is. Épp idén száz­ötven éve, hogy Helgolandon pa­pírra vetette Németek dala című versét, amelyért a Campe könyv­kiadó négy Lajos-arany honorári­umot fizetett. A vers, amelynek kez­dősora „Deutschland, Deutschland über alles” bizonyára másként hang­zott és hatott másfél évszázaddal ezelőtt, az angolok megszállta észa­ki-tengeri szigeten, mint az azóta eltelt idők történelmi tapasztalatai nyomán. Haydn zenéjével később német himnusszá vált, és egységről, jogról és szabadságról szóló har­madik versszaka napjainkban is Né­metország állami himnusza. 1890 augusztusában a szigetre ér­kező II. Vilmos császár és az angol kormányzó kézfogása pecsételte meg azt a szerződést, amelynek ér­telmében Németország átadja Ang­liának a kelet-afrikai partok előtti szigetgyarmatát, Zanzibárt, cserébe a partjai előtt fekvő Helgolandért. Anglia később valószínűleg meg­bánta a cserét, hiszen Helgolandot, amely stratégiai fontosságú fekvése révén az Elba- és Weser-torkolat kulcsa, mindkét világháborúban va­lóságos erőddé építették ki. A föld alatti bunkerekkel megerősített flot­tabázist 1945. április 18-án száz an­gol bombázó támadta. A világhá­ború után ismét a brit Union Jack lobogott a helgolandi sziklák fö­lött: a sziget az angol megszállási övezet részét alkotta. Közel kétezer lakóját kitelepítették, és 1947-ben döntést hoztak a sziget végleges megsemmisítéséről. A bunkereket, a partfal sziklaüregeit hatezer tonná­nyi robbanóanyaggal tömködték te­le, hogy az egykori náci flottabá­zisnak hírmondója se maradjon. A terv - szerencsére - nem sikerült. Úgy tartják, a sziget alapját je­lentő és a robbanás hullámait le­fékező sótömzsnek köszönhető, hogy a robbantásnak csupán néhány par­ti szikla esett áldozatul, és pár óri­ási kráter sebhelye maradt vissza. A brit Királyi Légierő öt évig tartó bombázásokat hajtott végre Helgo­land térségében, amire ma a sziget 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom