Múzsák - Múzeumi Magazin 1989 (Budapest, 1989)
1989 / 4. szám
záz évvel ezelőtt született, és 1974-ben Újvidéken halt meg Zilahy Lajos. Az 1922-ben megjelent Halálos tavasszal robbant be a magyar irodalmi közéletbe. A könyv sikerére jellemző, hogy szinte évente jelentek meg a regény újabb kiadásai. Ezt követte a Süt a nap című drámája, majd pedig sikeres regények egész sora, köztük A két fogoly (1927), a Szökevény (1931), A lélek kialszik (1932), A fegyverek visz- szanéznek (1956). A népszerű író emellett a két világháború közötti magyar filmgyártás különleges „filmes jelensége" is volt: filmíró, rendező és producer egyszemélyben. Vonzódása a filmhez már első irodalmi sikerei uán megmutatkozott. Három évvel a Halálos tavasz című regényének megjelenése után, 1925 nyarán készült el Rongyosok címmel egy„Chaplin- hatást” tükröző burleszk jellegű filmkomédia Bajor Gizi és Csortos Gyula főszereplésével, Gaál Béla rendezésében. Az első Zilahy-hangosfilm megszületésére azonban tizenkét évet kellett várni. 1937-ben vitte filmre Székely István Zilahy Két fogoly című regényét. A sikeres író és a sikeres filmrendező egymásra találásának meg is lett az eredménye: egy meglepően friss, humanista szellemű, korszerű filmnyelven fogalmazó alkotás született. Az első világháború alatt és után játszódó történet máz alaphangvételével, háborúellenességével is meglepetést kelthetett. A kisszerű mindennapos élethelyzetek jobban vagy rosszabbul sikerült aprólékos ábrázolását „megemelték" az alkotók a stilizáltság és a szimbólum szintjére, az egyéni sorsoknál fontosabb erővonalakat próbáltak érzékeltetni. Közvetlenül a Két fogoly után, 1937 novemberében^rendezte Székely István a másik Zita hy-fi I met Egy lány elindul címmel az 1935-ben megjelent Úrilány című darabból, amely egy dzsentri-család széthullását ábrázolja szatirikus eszközökkel, szokványosnak is mondható vígjátéki, bohózati fordulatokkal. Székely elmondta, hogy Zilahy ott volt a felvételek alatt, mert elhatározta, hogy megtanul rendezni. Ezzel 8 elkezdődött az a folyamat, melynek során íróból filmrendezővé is vált. Székely István 1937 decemberében Amerikába távozott. Zilahy Lajos pedig az addig feliratíróként és vágóként dolgozó Kalmár Lászlóval kezdett együttműködni. Az első Kalmár-rendezés az 1924 óta állandóan műsoron tartott Süt a nap című Zilahy-színdarab megfilmesítése volt. A húszas években egy alföldi faluban játszódik a történet, a „horthy-vitézek" idillje, meggazdagodása elevenedik meg népszínműves ízű, ám ironikus hangvétellel. 1939 őszén, már Zilahy saját filmvállalatánál, a Pegazusnál készült el minden idők egyik legnagyobb filmsikere, a Halálos tavasz. A film rendezője Kalmár László volt, de Zilahy már tevékenyen részt vett a rendezési munkákban is. A Halálos tavasz valami meghökkentően újat hozott a két világháború közötti magyar filmgyártásba, s ez Kalmár László finom technikai rendezése mellett Zilahy Lajosnak volt köszönhető. Az először friss, majd egyre kiüresedő magyar filmkomédia után elementáris erővel tört be a szorongást, titkos és erotikus szenvedélyeket megjelenítő melodramatikus műforma. A Halálos tavasz fölfedezi hőseiben a bűnös szenvedélyek és a nagy, tiszta érzelmek utáni vágy kettősségét, amit szituációteremtésben, atmoszférában és a dramaturgiában a sorsszerűség motívuma erősít fel. Gondoljunk csak a kezdő képsorra: az esti szürkületben áll Jávor Pál a Duna- paron, s a szigorú, mértani idomú kőpart között hömpölyög a víz, szemetet, virágot egyaránt sodor. Ez a sorsszerűség azonban leginkább Karády Katalin, mint a végzet asszonya megjelenésében ölt testet. Ő az a magyar melodramatikus filmhősnő típus, aki egyszerre képes előhívni a férfiból a tiszta boldogság utáni sóvárgást és az önpusztító szenvedélyt. Az alkotók ugyanakkor az akár hagyományosnak is nevezhető szerelmi háromszög beiktatásával, Józsa (Szörényi Éva) személyében mintegy megkettőzik a vágy tárgyát. Jávor Pál így nemcsak egyetlen nő boldogító és pusztító lehetősége között vergődik, hanem két női szerepvariáns között is: Karády a vamp, Szörényi a naiva. A „sötét" melodráma szabályai szerint a férfi ebben a küzdelemben elbukik, jelen esetben az öngyilkosságot választja. A Halálos tavaszt a rendkívüli közönségsiker mellett heves támadások is érték, elsősorban a politikai jobboldal részéről. Az ifjúság tiszta erkölcsének megrontásával vádolták a filmet erotikus hangvétele miatt (a „legerotikusabb” jelenet az Ag utcai vetkőzés). A Halálos tavasz „karriertörténetéhez” az is hozzáHalálos tavasz
