Múzsák - Múzeumi Magazin 1989 (Budapest, 1989)
1989 / 4. szám
alig tudtak változtatni a kellő tekintéllyel nem mindig bíró rendezők. Az egységes játékstílus megvalósítása egy-egy filmen belül ugyancsak problematikus volt, hiszen a Nemzeti Színház művészei a klasszikus játékstílus iskolázottságával jelentkeztek, a Vígszínház művészei a realista színjátszás hívei voltak, és megint más módon játszottak a kabarészínészek. Hevesy Iván keserű hangon így fogalmazott ítéletet kora magyar filmszínészeiről: „Szereplésükből csak ritkán éreztük a jóindulatú igyekezetét arra, hogy a drámai kifejezés új nyelvét megtanulják, annál több hányaveti lenézést a film iránt, amelyben csak azt látták, hogy alkalmat ad jövedelmük és népszerűségük növelésére." Ilyen körülmények között fontos lépésre szánta rá magát a Star filmgyár. önálló színtársulatot szervezett. Alighanem világviszonylatban is az élen járó kezdeményezések közé tartozott ez a vállalkozás. Megpróbáltak kialakítani egy sajátos filmszínészi gárdát. A kor neves filmsztárjai voltak a társulat tagjai, többek között Hollay Kamilla, Dán Norbert, Kornai Richard, Góth Annie. Itt tűnt fel, nagyon fiatalon a rendkívül népszerűvé váló Lóth Ma. A húszas évek általános pangásában a Star igyekezett megállni a helyét. Elsősorban a főrendező Balogh Béla filmjei aratnak sikert, de új rendezők is feltűnnek, így Gaál Béla, aki a magyar hangosfilm első évtizedének lett vezető rendező egyénisége és Bolváry Géza, a később német nyelv- területen nemzetközi hírnevet szerzett filmalkotó. A magyar hangosfilm nagy konjuktúra idején, 1914- ben a Hunnia filmgyár vásárolta meg az egykori Star filmgyárat és a gyártás szolgálatába állította. Itt forgatták többek között az első részben színes magyar filmet, A beszélő köntöst, Radványi Géza alkotását 1941-ben. A régi, patinás filmgyár, természetesen állandóan korszerűsített műtermekkel és technikával, azóta is a magyar filmgyártás szolgálatában áll. A pasaréti filmgyárat a hírek szerint mégis a telek eladásának, az épületegyüttes lebontásának veszélye fenyegeti, pedig így a magyar filmtörténet egy ritka, értékes emlékével lennénk szegényebbek. KARCSAI KULCSÁR ISTVÁN Díszlet a Star filmgyárban, 1917 35
