Múzsák - Múzeumi Magazin 1988 (Budapest, 1988)
1988 / 2. szám
Tudósok a Zenith léghajón, 1882 egére Montgolfierék léghajója írta fel az új korszak beköszöntőjét. A léghajózás magyar sajtó- visszhangja 1782 júniusában a kétkedés hangjaival kezdődik. Rát Mátyás, a pozsonyi Magyar Hírmondó szerkesztője szerint a háborútól nyomor- gatott franciák a „levegői hajózás” képtelen ideájával próbálják elterelni a figyelmet belső bajaikról. 1783 nyarán már sikeres kísérletekről érkeznek lelkendező híradások, s hamarosan az első bátor utazásokról. Charles, Rozier, Garnerin és Blanchard bravúrjairól hétről hétre beszámolt a Hírmondó. 1784 januárjában Bécsig jut a kísérletezés nemzetközi hulláma, Ingenkauzen orvos készülődik a repte- tésre, ami január 11-én sikerrel megtörténik. Közben január 17-én a szerkesztő lehozza „Montgolfier uram égi szekerének" ábrázolását, március 1-én Steiner András Ferenc orvos és Domin Ferenc szerzetes Győrben fölengedi az első magyar ballont. Április 3-án Pozsonyban bocsát fel újabb „repülő golyóbist" Gyarmatin Sámuel, majd augusztus 22-én Szabiik István Pesten, aki már hidrogéngázzal töltötte fel a ballont. Közben Blanchard, a hivatásos léghajós és amerikai társa, Jeffries doktor szerencsésen átrepülik a La Manche csatornát 1785. január 7-én. A repülés egyik hőse, Pilatre de Rozier viszont lezuhan és szörnyethal társával, Romainnel együtt 1785 júniusában. A léghajózás kikövetelte első áldozatát és felavatta első bajnokát. Franciaországban létrejön az első katonai célú „léghajós kompánia”, a kezdeti sikerek és lelkesedés után azonban 1799-ben végképp megszüntetik. A gyakorlat fokozatosan kétfelé szakad: megjelennek a belépti díjakat szedő vásári mutatványosok, akik lóháton, hajóról szállnak fel, odafent tűzijátékokat és egyéb látványosságokat mutatnak be, lámpásokat lengetnek és zászlókat dobálnak le. Folyik a dámák csatája a hírnevet jelentő helyért a gondolában, de a jókora bevételekről szóló szenzációs hírek mellett tragikus balesetek rémtörténeteit hozzák a lapok. Egyidejűleg a flamand Robertson, a francia Garnerin és a német Jungius professzor vezetésével kezdetét veszi a módszeres tudományos kutatás. Wölfert léghajója Berlinben, 1883 Andrée Sas nevű léghajója, 1879 35