Múzsák - Múzeumi Magazin 1988 (Budapest, 1988)
1988 / 2. szám
Belvedere épületegyüttese: az Alsó- és Felső-Belvedere, közöttük barokk parkkal. A Belvedere elnevezés az olasz bel vedere (szép látvány) kifejezésből származik. Az építtető Savoyai Jenő herceg, a legendás törökveró hadvezér, aki a német- alföldi osztrák tartomány kormányzója volt. Elsőként, 1714—1716 között az Alsó-Belvedere-t, a nyári lakot építtette meg az osztrák Johan Lucas von Hildebrandt építésszel, aki hadmérnökként a milánói és a nápolyi csapatoknál Savoyai alatt szolgált. A palotának is beillő Alsó- Belvedere földszintes épület, középső része az oldalszárnyakból emelkedik ki. Homlokzatát a fal síkjából előreugró felületek, pilasz- terek tagolják. Középen a fogadásokra épített Márványterem, melyből kétoldalt, a hercegi lakosztály nyílik. Az Alsó-Belvedere ma az Osztrák Barokk Múzeum. A Felső-Belvedere kastélyt is Hildebrandt tervezte és építette 1721— 1722-ben. Az épület alaprajza hosz- szan elnyúló téglalap. Különösen érdekesek a tetőszerkezet formái, az építtető török háborús emlékeit idézik. A középső a török szultán sátrára, a bal oldali a szultánt kiszolgálókra, a jobb oldali vezéreinek sátraira emlékeztet. Az épület két végén lévő kupolák a mecsetekére emlékeztetnek. A palota egyik bejárata a tó felől, a másik a két kastélyt összekötő teraszos park felől nyílik. A park vízlépcsőkkel, csobogókkal, figurális szökőkutakkal ékes. Innen tárul a látogató elé a „szép kilátás” Bécs egész belvárosára. A palota előcsarnokának boltozatát emberalakos támaszok, atlaszok tartják. Görnyedő, szenvedő tartásuk a hadjáratok viszontagságait, a helytállást, az áldozatvállalást idézik. A pazar lépcsőházban háromosztatú lépcsőt képeztek ki, amelynek középső része, nem az emeletre, hanem lefelé, a kertre nyíló melegházba vezet. A lépcsöház feletti vörös márvány borítású nagy Márványteremben írták alá az Osztrák Államszerződést 1955-ben. A kastély más termeiben XIX. és XX. századi osztrák művészek alkotásai láthatók. Ausztria legnagyobb és legpompásabb barokk kastélya Schönbrunn, hiszen I. Lipót császár azzal a szándékkal bízta meg Fischer von Erlach építészt, hogy a Versailles-i kastéllyal vetekedő épületet tervezzen. GALAMBOS LAJOS Az ipari világkép elterjedése hazánkban lassú, fokozatos folyamat során zajlott. Lassan, hiszen a termelési viszonyokat átalakító „machinák" a XVIII, század második felében még csak az úgynevezett „kismás" (arányos modell) útján, vagy bécsi rézmetszők műszaki megoldásokat is részletesen feltüntető ábrázolásain keresztül jutottak Magyarországra. Évtizedek teltek el, mire megjelentek az első gőzmasinák, s csak az 1850-es években jutottak fontosabb szerephez. 1817-ben ugyan már bemutatkozik a magyar közönségnek a pécsi Bernhard Antal dunai gőzhajója, de a rendszeres gőzhajózás megindítására még 1830- ig kell várni. Ezen kívül az 1846-tól menetrend- szerű gőzvasúti közlekedés is gyorsítja a változásokat, megteremti a kellő szellemi légkört az új technika befogadására. A tömegek tehát csak akkor szembesülnek a gőzgép hajtotta géptechnika korszakformáló eszközeivel, de a külföldön megfordult arisztokraták számára már a XVIII, század utolsó évtizedében világossá válik, hogy új korszak kezdődött az ipar és termelés, végső soron a civilizáció történetében. „Amilyen kimeríthetetlen a természetnek gazdagsága, éppen oly határtalanok az emberi elme tehetségei" — kiált fel egy vidéki levelező a Hasznos Mulatságok 1817. évi 2. számában — „tiszteletet érdemel tőlünk a régiség, de hogy azt századunknak elejébe tegyük, nincsen okunk ... A fizika többé nem mágia, a kémia nem alkímia, az astronomia nem astrologia, s az orvos nem sarlatán, nem vénasszony, s orvoslása nem kuruzslás, nem babonáskodás: hanem egy a természeti tudományok közül ... Ikarusról azt mondja a mese, hogy viaszos szárnyakkal repült, de minthogy közel ment a naphoz, elolvadt a viasz, s a vakmerő leesett a tengerbe, már csak a leesésnek oka is mesét mutat: Degen pedig bátorsággal repked a levegőben, s Robertson fontos észrevételekkel száll ki levegői hajójából. Fulton vitorla nélkül a tengereket is megjárja gőzhajójával". Nem egyedülálló ez a deákos-históriás műveltséget eszményként állító konzervatív szemléletet bíráló álláspont. A tudományos-technikai forradalom ekkorra már létrehozta a hő-, illetve gázballont, megszületett a „levegői hajózás". Kelet-Európa 34
