Múzsák - Múzeumi Magazin 1988 (Budapest, 1988)
1988 / 2. szám
H. J. Ford illusztrációja Benedek Elek Csudalámpa c. könyvéhez megközelítésüket tekintve egyedülálló mese-újrafogalmazások születtek a századfordulón. A gyermeki világ a felnőtt korral és a civilizáció fejlődésével lassanként eltűnő tudás őrzőjeként szerepelt, a modern ember mítoszává és menedékévé vált. Mint Balázs Béla írta: „A mese koronája a művészetnek ... a valóságot esetlegesnek érezteti, ami mögött lehet valami más azzal, hogy a valótlannak realitást ad." A mese kiemelt szerepe a mesekönyv-illusztrálására is óriási hatást gyakorolt. Új szerepben élt tovább a romantikus meseillusztráció hagyománya, s új tartalmat nyert a gyermeki lélekhez való közeledés is. A magyar mese értelmezése a XIX. században megindult népmese-gyűjtés hatásától hosszú utat tett meg a századfordulós felnőtt mesékig. Ipolyi Arnold, a jeles magyar ősvalláskutató, Jacob Grimm Deutsche Mythologie című munkájának hatására Magyar Mythologiájának forrásai közé felvette a regét, a mondát, a szokásokat, a babonákat és a meséket: „azok, ha nem alap, úgy bizonyára a legerősb ékkövek, melyek egész mythologiai maradványunk épületromjai legbecsesb anyagát képezik". A mitológiai mese fogalmába a magyar mondavilág, a nemzetközi mese- és históriairodalom közkedvelt darabjai egyaránt beletartoztak. így történhetett meg, hogy a Nagy Lajos kori forrásokból átvett Argilus-história főhősnőjét azonosították a magyar népmesék kedvelt figurájával, Tündér Ilonával. Az újjáalakított történet magyar mitológiai témaként került Than Mór feldolgozásában a Vigadó falára, Tündér Ilona újratalálkozása szerelmével címen. A század elején is kedvelt Tündér Ilona, valamint Csongor és Tünde története: Körösfői-Kriesch gobelinben, Nagy Sándor üvegablakon dolgozta fel a témát, Kádár Lívia könyvillusztrációban. A magyar biedermeier gyermekkönyv-illusztráció stílusát ugyanakkor német kiadványok és nyomdák határozták meg. A magyar kiadók tőlük vették át a dúcokat, rézlapokat, adott volt az illusztrációs anyag is. Voltak eredeti kiadványok: Szívós Mihály A gyermekvilág című munkája Barabás Miklós litográfiáival jelent meg 1840-ben. A magyar biedermeier illusztráció érzelmes, kedves bája Kriesch Laura illusztrációiban élt tovább. Nagy Sándor és felesége, Kriesch Laura teremtette meg a magyar könyvillusztrációban azt az iskolát, mely formailag is a népművészeten alapult. Első jelentős munkájuk Halász Ignác Veszprém környéki gyűjtésből származó népmese kötete második kiadásának illusztrálása volt 1902-ben. Az első kiadást a századelő legnépszerűbb gyermekkönyv illusztrátora, Mühl- beck Károly készítette. Nagy Sándor mindenekelőtt az angol könyvillusztráció kiemelkedő mestereinek példáját követte. Rajzain a leíró részletek és a szecessziós vonaljáték egymást kiegészítő egységet alkot, de nem adja fel a szimbolikus kifejezés eszközeit sem. Nagy Sándorék „magyaros" meseillusztrációja iskolát teremtett. Gödöllőn Undi Mariska követte őket. De hozzájuk közel állón dolgozta fel az Angliában tanultakat Pogány Willy is, aki később az Egyesült Államokban telepedett le. Ismert könyve a Londonban, 1943-ban megjelent The Hungarian Fairy-Book. Benedek Elek Csudalámpa- sorozatának illusztrátorai között is ott találjuk a nevét. A sorozat 1911-ben indult. Forrásai angol kiadványok voltak. A kötetek egy részét az antropológiai iskola legjelesebb képviselője, Andrew Lang szerkesztette. A világ- irodalmi válogatás meséit Benedek Elek és gyermekei, Mária és Marcell fordították. A sorozat megtartotta az eredeti könyvek formáját és illusztrációit. Az első kötetben több Pogány Willy-illusztráció is szerepelt. A halhatatlanságra vágyó királyfi meséjét a preraffaelita manírt utánzó H. J. Ford készítette. Az 1914-ben megjelent Ezüst mesekönyv illusztrálásában már több magyar is részt vett, így Sávely Dezső és Kotász Károly. Az angol esztétizmus és a magyar népművészet hagyományát ötvözte meséiben Balázs Béla, s a hozzájuk készült illusztrációkon Kozma Lajos is. Kozma Lajos, Gara Arnold, Lesznai Anna és Jaschik Almos is a szecesz- szióból indultak, de már új nemzedék és szemlélet képviselői. Hasonlóképpen Mihály Rezső is, aki Bariék utazása című kötetében a gyermekrajzok ihletését a kortárs bécsi grafikusokhoz hasonlóan építette be. A szecesz- sziós meseillusztráció olyan korszak a nemzetközi és a magyar illusztráció történetében, amelynek hatása közvetve vagy közvetlenül máig él. Banga Ferenc szorongó, mégis féktelen figurái, Gross Arnold csipkeszerű gyermek-virágai ezt az örökséget hordozzák magukban. GELLER KATALIN Nagy S. és Kriesch L. illusztrációja Báthory Nándorné könyvéhez 29
