Múzsák - Múzeumi Magazin 1988 (Budapest, 1988)
1988 / 1. szám
Diocletianus a rendkívüli emberek életútját járta be huszonegy éves uralkodása alatt. Már a kezdet is meghökkentő volt, császárrá kikiáltása órájában megölte riválisát, Apert, a katonák szeme láttára, azok üdvrivalgása közepette. Abban az időben a császárokat a hadsereg választotta, és nem volt ritkaság a császárgyilkosság. Vale- rianust, Gallienust, Aurelianust, Tacitust, Probust megölték, Carus egy év után halott volt, Nume- rianust pedig Arrius Aper, a testőrség parancsnoka ölte meg, s a gyilkos irányította a hadsereget és az impériumot. A dalmáciai Diocletianus 284. november 17-én Nicodémia közelében, egy síkságon, véres kardja segítségével lett az egész birodalom ura. Bölcsességére vall az általa kigondolt tetrarchia, a négyes uralom megszervezése. Társcsászárai valamennyien a Duna mentéről származtak: Maximianus sirmiumi, Galerius új-dáciai, Constantinus naissusi. A Duna menti vidék központja a Száva-parti Sirmium, azaz Szeréül, mely általuk vált a birodalom egyik politikai központjává. Maximianus társcsászár Medio- nalumban, a mai Milánóban székelt. Diocletianus magának tartotta az ázsiai provinciákat, Egyiptomot és Trákiát, Nicodémia központtal. Itt hatalmas palotát épített. Antiochiában adta ki edic- tumát 302-ben az árak maximálásáról. Előzőleg rendelettel szabályozta a házasságot. Keresztényüldöző 303. évi edictuma máig hírhedett. Diocletianus kerülte Rómát, a szenátus felhívására elodázta diadalmenetét, nem akart hódolni a meghívói előtt, pedig emlékérmet is verettek azöés Maximianus társcsászár arcképével, három évvel uralkodásuk megkezdése után. Maximianus többször is járt Rómában, Diocletianus csak egyszer, 303 őszén. A világra szóló ünnepségeken csak egy kurta hónapig vett részt, pedig a korábbi császárok hosszú hónapokon át ünnepeltek. Diocletianus időnként, ha a szükség úgy kívánta, díszes kísérettel és harcedzett hadseregével kelt útra nyugatnak. Uralkodása tizedik évében huzamosabb időt töltött Pannóniában, hogy irányítsa a barbárok elleni védekezés céljára készülő limes erődítéseinek építését. Ebből az időből származik a tiszteletére Aquincumban emelt diadalkapu. E kapu homlokzatának feliratos köve ma a Magyar Nemzeti Múzeumban található. A kettétört fekvő kő hiányos szövegét Alföldi András rekonstruálta. E felirat magyarul, Soproni Sándor fordításában a következő: „A legjobb és leghatalmasabb Jupiternek / Diocletianus és Maximianus császárok / (uralkodása) tizedik évfordulójára.” Diocletianus mértéktartására jellemző az a határozata, mely császárságuk időtartamát szabályozta: az augustusok tíz évig uralkodjanak a Caesarokkal együtt, tíz év után ő és Maximianus lemondanak, s a Caesarok, mint császárok a helyükbe lépnek. 305. május elsején mindketten lemondtak, pontosan ugyanabban az órában, Diocletianus Nicodémiában, Maximianus Mediona- lumban. Diocletianus valóban nyugalomba vonult, öregkorát a káprázatosán szép, ma is álló spliti palotájában élte, ott is halt meg 313 tavaszán. Holttestét díszes szarkofágban helyezték el az általa emelt mauzóleumban. Maximianus azonban meggondolta magát, tovább akart uralkodni. Megkaparintotta utóda bíborpalástját, várába zárkózott, de a katonák kiadták. Halálnemben válogathatott, kérésére megfojtották. Diocletianus és Maximianus utódai a Caesarok lettek, egy-egy tartomány kormányzói. Diocletianus örökébe a hajdani pásztorfiú, a nyers, heves és szenvedélyes katona, Galerius lépett a Sirmium központú tartomány élén; Maximianus kijelölt örököse pedig Constantinus Caesar lett abban a tartományban, melynek székvárosa Trier volt. Ez utóbbi fia, Constantinus kapta később a Nagy Konstantin nevet. A második tetrarchia létrejött ugyan, de a társuralkodók már nem törődtek egymással, megbeszéléseik nem voltak, sőt fegyveresen támadták egymást. Végső soron 323-tól Constantinus egymaga maradt, vele a római birodalom új korszaka kezdődött. HÍDVÉGI LAJOS A tetrarchia négy uralkodója A didalkapu maradványa a Magyar Nemzeti Múzeumban 15
