Múzsák - Múzeumi Magazin 1986 (Budapest, 1986)
1986 / 1. szám
megjelenő napilapokat. A korszerű reklámpropaganda hazai fejlődése azonban Faragó Géza, Földes Imre, Bardócz Árpád, Tuszkay Márton, Bíró Mihály tevékenységével indult meg. Ők is festőnek készültek, de a világvárossá fejlődő Budapest fokozott reklámigénye századunk tizes éveiben teljes mértékben a plakát műfaja felé irányította tevékenységüket. Legtöbb plakátjuk ma is friss, ötletes, magas színvonalú. A nemzedék legidősebb tagja, a kiváló tehetségű Faragó Géza Párizsban tanult, Chéret stílusa élete végéig nyomot hagyott művészetén. Hazatérése után új irányt szabott a magyar plakátnak, franciás köny- nyedségével, nagyvonalúságával véget vetett a részletező, akadémikus felfogásnak. A japán fametszetek hatását színezésükben is magukon viselő tervei a kor legjobb plakátjai közé tartoznak, mint a Gólya Áruház 1910 körüli, anyagszerű folthatásokkal szerkesztett óriásplakátja és a Lipik Gyógyfürdő reklámja. A Törley pezsgő sárga-fekete kontrasztos folthatásra épített reklámja már a későszecesszió Art Deco stílusváltozatának előhírnöke, a pezsgő mellett szórakozó magyar dzsentri jellegzetes ábrázolásával. A nálunk oly népszerű, karikírozó, szatirikus, humoros plakátok jellemző példája a Janina szivar- kapapír vagy a Részvény szalámi reklámja. Földes Imre kora talán legfoglalkoztatottabb plakáttervezője, a közép-európai elbeszélő stílusú, humoros, ötletes reklámok mestere volt. 1918-ban önálló grafikai intézetet nyitott a fővárosban. 1921-től Romániában folytatta tevékenységét. A hazai szecesszió legjobb plakátjai közé tartozik a Magyar Ház étterem pókhasú, villásreggelihez készülő bankárja, a Yildiz kávéház és a Royal Apollo Mozi plakátja. Sokáig használták Kőbányai Polgári Sör reklámját is. A humoros, karikírozó plakátok mestere volt Bér Dezső is, a Borsszem Jankó élclap szerkesztője. Főleg újságplakátokat rajzolt. A lehiggadó szecesszió bécsi ágához kapcsolódott Tuszkay Márton, 1911-től Budapesten a legnépszerűbb plakáttervezők közé tartozott. Mindenfajta reklámot készített, ötletesen, játszi könnyedséggel. Művein a színek és a dekoratív körvonalak játszák a főszerepet. A fonott bútorok, a Feltűnő plakátok és a Katonadolog című 1913-as színházi plakátja a humoros, magyaros, dekoratív stílus jellemző példája. Müvein fontos szerephez jutott a betű. Kiváló tipográfus volt. A Tanácsköztársaság idején ő készítette a legtöbb monumentális betűs plakátot. A műfaj fejlődésének újabb lendületet Bíró Mihály adott. Nagyformátumú, drámaian szug- gesztív művészete kimozdította a magyar plakátot a nyugodt hangvételű, adomázó vagy dekoratív jellegből. Mozgósító erejű politikai plakátjait izzó baloldali meggyőződésével sorskérdések hordozójává tette. Tanulmányait Budapest után az európai plakátművészet központjaiban, Berlinben, Párizsban és Angliában végezte. Hazatértekor új hangú munkáival azonnal feltűnt. Elsősorban a politikai plakát formanyelvét változtatta meg, de kereskedelmi reklámjai is erőteljesek, nagyvonalúak. Tipográfiai tehetsége Közép-Európa legjobb plakátművészei közé emelte. Az 1910-es években későszecessziós plakátokat rajzolt a 8 stílus floreális ágához kapcsolódva. 1912—14 között készített művei a magyar plakátművészet klasszikusai, bár ezeket kevesebben ismerik, mint átütő erejű politikai plakátjait. A Tobelbad gyógyfürdő, valamint a Palma I—II. lendületes, a körvonal erejére komponált plakátjai megállják a helyüket a kor legjobb plakátjai között is. A politikai plakátot már 1911-ben forradalmasította, a Tanácsköztársaság plakátművészete összeforrott nevével. Híres 1911-es, a munkásosztály jelképévé vált Kalapácsos embere volt az a munka, mely megfordította a magyar plakát útját. A magyar forradalmi mozgalom vezetői közé tartozott, nemcsak lángoló erejű plakátjai, hanem egyénisége is szuggesztíven hatott plakáttervező kortársaira, ezért olyan egységes a Tanácsköztársaság politikai plakátjainak lendülete, formanyelve. A forradalom bukása után emigrálnia kellett. Bécsben, majd Berlinben töltötte alkotó éveinek javát. Külföldön készített plakátjainak fő erőssége a betű, amelyet a kompozíció középpontjába helyezett, mint az Abadie vagy a Modiano szivarkapapír reklámján. Az első nagy plakáttervező nemzedék jeles tagja volt Vadász Miklós is. Az Est lapok reklámja még él az idősebb nemzedék emlékezetében. Az első világháború körüli évek plakátművészetét több hivatásos grafikus munkái is színesítették, mint például Major Henriké, művésznevén Sicué és a Párizsban világhírűvé lett Vértes Marcellé. A későbbi évtizedek plakátművészetét meghatározó művészek közül már feltűnt a Berlinben és Párizsban tanult Végh Gusztáv, akinek munkássága a felszabadulás utáni évtizedekig tartott. A friss lendületű, dekoratív vagy humoros hangvételű, a közép-európai művészeti központok hatását a hazai elbeszélő stílusú, naturalista festőművészeti hagyománnyal egyebeolvasztó magyar plakátművészet a Tanácsköztársaság lázas napjaiban a drámai események hullámverésében változtatott hangot, és forradalmi plakátjaival egy csapásra az európai plakátművészet élvonalába került. A két világháború közötti időszakban a hazai plakátművészet arculatát meghatározta Bortnyik Sándor és iskolájának tevékenysége, mely a Bauhaus konstruktivista törekvéseinek meghonosodását eredményezte. A felszabadulás utáni évek ismét kedvezően hatottak a politikai plakát fellendülésére, ekkor az új szemléletmódot kifejező, a formanyelvet átértékelő alkotók — köztük elsősorban a nemzetközi jelentőségű iskolát is teremtő Konecsni György — mindenekelőtt a politikai plakát megújításán munkálkodtak. BRESTYANSZKY ILONA A Franciaországba utazó magyar turisták szokásos útvonala elkerüli „a királyhű parasztok egykori hazáját", Vendée-t, az ország Atlanti-óceán mellett húzódó részét. Nyilván nem a Nagy Francia Forradalomban betöltött rosszemlékezetű szerepe miatt — itt volt az ellenforradalom tűzfészke —, talán a vasútvonalak hiánya az akadály, talán nem is tudják, mennyi érdekességet rejt ez a vidék. Nyáron ellepik a strandolok, de télen kihalt. Az üdülőkkel együtt megjelennek az árusok. Kapható itt mindenféle gyümölcs, zöldség, húsféle és a tengeri csemegék számtalan fajtája, így volt ez 1914 nyarán is, amikor az első világháború kitörésekor Magyarország egy csapásra hadiállapotba került a fél világgal, így Francia- országgal is. Az akkori nyáron ott tartózkodó magyarok közül sokan nem tudtak már feljutni az utolsó hazainduló vonatra. Aki ottragadt, azt internálták, mint nemkívánatos, gyanús személyt. Köztük volt a kolozsvári születésű Kuncz Aladár is, a Nyugat kiváló írója, közel 240 társával együtt. Ő lett az internálás öt keserves évének krónikása. A Fekete kolostor című regénye (1931) gondolatokban és eseményekben gazdag, minden sorában lebilincselő írás a tájakról, a tényekről és emberekről. „Azt mondták, hogy Noirmoutier Philibert alapítása volt, a középkor legelejéről. Azóta különböző átalakításokon ment át a vár, amelynek francia neve fekete kolostort jelent” — írta Kuncz Aladár. Párizsból ide szállították az internált foglyokat: „A messzi, lenge képből, még egy órai gyaloglás után, várfallal, árokkal körülvett hatalmas, zord erődítmény lett! ... Megérkeztünk Noirmoutier-ba.” A fogság első időszakában tartózkodásuk pontos helyét sem tudathatták az itthoniakkal. így történhetett, hogy a szabad- kőművesi felvételi lapjára ezt írta valaki: „Jelenleg fogoly Párisban." Ugyanis a háború megkezdése előtt a legutolsó híradás onnan érkezett tőle. A meleg hangú ajánlások ellenére sem került soha a szabadkőműves tagok hivatalos sorába. Mire öt évi hányattatás után végre hazatért, éppen feloszlatták Magyarországon a szabadkőműves mozgalmat. Ma Noirmoutier szigete békés, a tengerpart többi részénél csendesebb üdülőhely. A helyszínen emléktábla, leírás nem emlékeztet a világháború keserves napjaira. Az egykori fogolytábornak még az emléke is eltűnt. A vendée-iek ősidők óta gyakori és jól jövedelmező foglalkozása az osztrigatenyésztés. A partközeiben, a sekély tengervízben fémketrecekbe különítik el méret, vagyis kor szerint a sokféle alakú és a szivárvány színeiben viliódzó osztrigákat. Fémhálóval kimerik a termetes növésű állatokat és drágán mérik a piacon. Nem vész kárba az osztriga szeszélyesen kiformálódott, szabálytalanul tarkállő kemény páncélja sem. Kitűnően alkalmas a kertek kikövezésére. Noirmoutier várának tetejéről Kuncz Aladár szerint „messzire el lehetett látni a tenger felé, a föve- nyes mezőkre, a sószárító, lapos medencékre és a sziget nyugati oldalán elterülő erdőre.” A vendée-i tengerparton a másik hagyományos
